Miután több mint 11 hónapja teljes elszigeteltségben él, a 69 éves Schmidt Marianne nagyon látni akarja már a családját, ezért egész Európában az elsők között volt, aki elfogadta a kínai gyártmányú koronavírus-vakcinát - írja budapesti riportjában a Financial Times. Én csak élni akarom az életemet - mondta Schmidt, miután orvosa megszúrta a tűvel még február 25-én. A magyar kormány annak ellenére engedélyezte a kínai Sinopharm termékének használatát, hogy ezzel szakított az EU-tagállamok konszenzusával, miszerint csak az európai gyógyszerhatóság (EMA) engedélyével rendelkező terméket használnak az unió központosított rendszerében.

Vasárnap Schmidthez csatlakozott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is, akit szintén a kínai készítménnyel szúrtak meg. A közösségi médiában azt írta, hogy szerinte ha nem állna rendelkezésre Magyarországon az orosz és a kínai vakcina, akkor nagy bajban lenne az ország. A bírálók szerint azonban azzal, hogy a kormány megkerüli az EU-s rendszert, nagy jogi és egészségügyi kockázatot vállal. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a két további forrás eredményeként jóval több oltásdózis áll Magyarország rendelkezésére, mint más országokéra.

Több, de milyen

Magyarország február utolsó napjaiig 100 lakosra vetítve 18,3 vakcinadózist szerzett be - derült ki az European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) adataiból. Ezzel 50 százalékkal előzi Dániát, a legjobban ellátott uniós tagországot, amely 100 lakosra vetítve 12 dózist tud felmutatni. Ennek alapján ígérte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hogy a következő két hétben több embert oltanak be, mint ezt megelőzően összesen.

Orbán Viktor azzal indokolta az eltérést az uniós procedúrától, hogy az túl lassú, ám az EU szállítási adatai azt mutatják, hogy Magyarország viszonylag jól ellátott az uniós rendszeren belül oltásokkal, azaz nem azok között a tagállamok között van, amelyek majdnem teljesen felhasználták a készleteiket. Összesen közel 880 ezer Pfizer/BioNTech, Moderna és Oxford/AstraZeneca gyártmányú dózissal rendelkezik, amiből kicsit kevesebb, mint 640 ezret használt fel, ami 73 százalékos hatékonyság - derül ki az ECDC adataiból. Összesen 16 olyan EU-tagállam van, amely ennél jobb eredményt ért el. A Financial Times adatai szerint február 24-éig majdnem 720 ezer dózist szúrtak be a magyarokba (ami kevesebb embert jelent a két lépcsős oltások miatt).

Politikai kérdés

Magyarországon az oltások származási helye politikai kérdés - mondta a brit üzleti lapnak Krekó Péter, a Political Capital kutatóintézet igazgatója. Orbán Viktor euroszkeptikus politikájának része, hogy ostorozza Brüsszelt, miközben dicséri Oroszországot és Kínát. Az orosz Szputnyik V oltás hatékonynak bizonyult a klinikai kísérletekben és a szakmailag magasan jegyzett Lanchet orvosi magazin megdicsérte - emlékezetet a Financial Times -, a Sinopharm oltásáról nincsenek hasonló adataink. Ráadásul a magyar oltási folyamatban az időseknek adják először, akik esetén különösen hiányosak a rendelkezésre álló információk.

Nem tudjuk, hogy ez az oltás jó-e az idősebbeknek vagy sem - mondta a brit üzleti lapnak Falus Ferenc, Magyarország tisztifőorvosa 2007 és 2010 között. Nem láttuk, hogy árt, de nem tudjuk azt sem, hogy hatásos-e. Eközben a kormány kommunikációs kampányának hatására az oltási hajlandóság a decemberi 15 százalékról 40 százalékra ment fel. Átlagosan a magyarok 27 százaléka kész elfogadni a kínai terméket, míg a Fidesz szavazótáborában ez az arány 45 százalék.

Merkely Béla egyetemi professzor, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta a brit üzleti lapnak, hogy ha csak az uniós engedéllyel rendelkező vakcinákra hagyatkozna Magyarország, akkor még egy év múlva is arról beszélnénk, hogy ki nem kapta meg az oltást. A cikk elején szereplő asszony, Schmidt Marianne azt mondja, nem számít neki, hogy a Sinopharm készítményét nem engedélyezték az EU-ban, ha ennek köszönhetően meglátogathatja másfél éves unokáját. Örül, hogy Magyarországon engedélyezték, ha 30 millió kínait beoltottak vele, akkor nem gondolja, hogy neki bármi problémája lehet vele.