Néhány EU-tagállam, élükön Belgiummal és Írországgal azt javasolja, hogy a 750 milliárd eurós keretösszegű Next Generation EU program pénzalapjának elosztásakor vegyék figyelembe azt is, hogy az Egyesült Királyság jó eséllyel megállapodás nélkül szakít végleg az EU-val az év végén (kemény brexit), ami rápakolhat egy nagy lapáttal a koronavírus-járvány okozta gazdasági bajokra - írja a Financial Times. Az alap célja az egészségügyi krízis okozta gazdasági válság következményeinek enyhítése elsősorban a dél-európai országokban.

A pénzügyi sajtóorgánum szerint a brexit figyelembevételének követelménye tovább bonyolítja az amúgy is éles vitát az alap felosztásáról. Írországnak és Belgiumnak azonban azért fáj a kemény brexit lehetősége, mert azok között az országok között vannak, amelyeket a legsúlyosabban érint a britek uniós távozása. A nem kívánatos végeredményt azt tette valószínűbbé, hogy az elmúlt hetekben lefagytak a tárgyalások a londoni kormány és az EU között a szigetország és az unió új kereskedelmi megállapodásáról. Az Egyesült Királyság és az EU gazdasági kapcsolataira 2020 végéig még a régi szabályok vonatkoznak, ha nincs egyezség, akkor 2021 januárjától a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vámjai lépnek érvénybe.

Kapcsolódó

Milyen alapon?

Az ír és a belga panasz rezonál azokra a tagállami kifogásokra, amelyek szerint az Európai Bizottság rossz szabályrendszert javasol a pénz elosztására. A testület elsősorban a rendelkezésre álló makromutatók (egy főre eső GDP, munkanélküliségi ráta) alapján ítélné oda a támogatásokat, míg a bírálók szerint ez nem veszi figyelembe, hogy a pandémia milyen károkat okozott az elmúlt hónapokban. Ezek között az országok között van Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Írország és Litvánia mellett Magyarország is.

Még nagyobb gondnak látszik azokban, hogy a helyreállítási alap támogatásait sok évvel a világjárvány lefolyása után fogják csak folyósítani - állítja Darvas Zsolt, a Bruegel kutatóintézet elemzője. A kutató tanulmánya szerint csak 2023-tól számíthatnak erre a forrásra az EU-tagállamok. Az Európai Bizottság ennél valamivel optimistább: szerintük a pénz 60 százalékát 2022 végéig odaítélik a jogosultaknak, s ezt követhetik a kifizetések. A csúszás oka, hogy az igénylő országoknak pontos tervet kell benyújtaniuk a források felhasználásáról, amit az EU-nak el kell bírálnia, majd dönteni kell a kifizetésekről.

Nem sürgős?

Igaz, hogy a várható bevételre felvett rövid távú hitelekkel meg lehet előlegezni a támogatásokat a legszükségesebb kiadásokra, ám szükség lenne a fizetés felgyorsítására - figyelmeztet a Bruegel. A vitatott bizottsági kritériumok érvényesítésével egyébként Franciaország, Olaszország és Spanyolország jutna a legtöbb támogatáshoz, Írország és Belgium jóval kisebb összegre számíthatna.

Vannak azonban olyan szakértők is, akik szerint nem sürgős a kifizetés, mert a Next Generation EU-nak azokat a gazdasági szerkezeti problémákat kellene orvosolnia, nevezetesen az EU déli tagállamainak gyengeségeit, amelyekre a koronavírus-válság rámutatott. Nem a közvetlen gazdaságélénkítés a cél. Az Európai Bizottság úgy tenne igazságot ebben a vitában, hogy elkülönítene egy kisebb összeget, 50 milliárd eurót - ami még mindig a magyar GDP több mint harmada -, amelyet a jelenlegi gazdasági mutatók alapján osztanának szét. Ezt a keretet ReactEU-nak keresztelnék.