Chilében már a lakosság mintegy negyed megkapta mindkét dózist a koronavírus elleni védőoltásból, ennek ellenére a járvány harmadik hullámában a kórházi intenzív osztályok terheltsége kritikus szintre ugrott. Sokan azt vetik a kormány szemére, hogy a járvány elleni stratégiáját túlságosan is egyoldalúan az oltásokra alapozta - írja összefoglalójában a Deutsche Welle.

Az év elején még úgy tűnt, enyhülés kezdődhet. Január végén a - karácsony után még meredeken emelkedő - járványgörbe ellaposodott, és február végére megindult a csökkenés. Akkor már a chilei vezetés az országot Latin-Amerika oltási bajnokaként ünnepelte, miután a lakosság 18 százaléka megkapta legalább az első dózist a vakcinából. Azonban ezután az esetszámok megint emelkedésnek indultak, az egymillió lakosra eső hétnapos átlag egy hónap alatt duplázódott, 130-ról 260-ra.

Kapcsolódó

Túl sok a súlyos eset

Igazán aggodalomra adott okot az, hogy nem csak az esetszám, de a súlyos lefolyású esetek mennyisége is jelentősen emelkedett, és március végére a kórházi intenzív osztályok terheltsége kritikusnak nevezett szintre ugrott. A halálesetek száma is meredeken emelkedni kezdett, április elsejétől a kormány újra lezárásokat és korlátozásokat jelentett be. Egy héttel később úgy döntöttek, hogy a törvényhozási választásokat 5 héttel eltolják.

A fejlemények közül elsősorban a súlyos lefolyású eseteket magas száma volt az, ami váratlanul ért mindenkit. A chilei kormányzat oltási stratégiája ugyanis az egyik legkonzekvensebben és hatékonyabban végrehajtott volt világviszonylatban is, a kínai Sinovac vakcináját korábban jóváhagyták, mint Kínában, majd gyorsan jött a Pfizer/Biontech és az AstraZeneca engedélyezése. Egy héttel ezelőtt a kínai CanSino oltóanyag is megkapta a zöld utat.

A lakosság negyede túl van már két oltáson

A kormány határozott volt a vakcinák rendelésében és beadásában is. Mostanáig az ország 19 milliós lakosságából 12 millióan megkapták az első dózist. Ráadásul 5 millió ember, a lakosság több mint egy negyede már a második adagon is túl van. A kormány jelenleg azzal számol, hogy júniusban elérhető lesz a hőn áhított nyájimmunitás az oltásoknak köszönhetően.

Ha az oltások beadása a jelenlegi tempóban halad, júniusban beolthatják a lakosság 70 százalékát. Azonban nagyon sok embernek ez már késő, a Covid-halottak száma ugyanis meredek emelkedést mutat, az elhunytak számának 7 napos átlaga a januári 3-ról 5,9-re emelkedett. Persze ezzel még mindig jóval alacsonyabb számnál járnak, mint a szomszédos Peru, ahol a dél-amerikai, 10 körüli hétnapos átlag a jellemző. (Nem beszélve arról, hogy Magyarországon ennél sokkal súlyosabb a helyzet, ez az adat hazánkban ennek mintegy négyszerese.)

Nagyon félrecsúszott valami?

A kritikusok szerint még ez is sok, sokan azt vetik a kormány szemére, hogy késlekedett a megfelelő intézkedések meghozatalával. A lapnak nyilatkozó egyik szakértő szerint a problémát az okozta,  hogy az oltási kampány megkezdése óta gyakorlatilag csak erre figyelt a kormány, miközben a többi fontos intézkedést, a tesztelést, a kontakt-kutatást és a megelőzést teljesen elhanyagolták. (Nem véletlen a párhuzam Magyarországgal, a hivatalos adatok szerint Chilében is a magyarországihoz hasonlóan rettenetesen alacsony az elvégzett tesztek száma.)

A kormány magatartása az embereket is könnyelműbbé tette. A kormány annyira sulykolta az "Oltási világbajnokok vagyunk" szlogent, hogy az emberek januárban és februárban, az ottani nyári szabadságolásos hónapokban már nem nagyon védekeztek. Kevés maszk, sok buli a strandokon és a bárokban, tömött bevásárlócentrumok jellemezték ekkor az országot.

Ennek persze most már vége. A határok és az üzletek zárva, a négyfokozatú lezárások a legtöbb ember számára kijárási tilalmat is jelentenek Chilében. Reggel hat és kilenc között ugyan a friss levegőre ki lehet menni mozogni, de ezt leszámítva csak hetente kétszer lehet elhagyni a lakóhelyet az alapvető szükségletek kielégítése céljából, és ehhez különleges engedélyt kell kérni.

A második fokozatban ez csak hétvégére érvényes, a harmadik fokozatban már a jól szellőző éttermek is látogathatók és a csapatsportok is újra gyakorolhatók, a negyedik fokozatban pedig már nagyobb csoportok találkozója is engedélyezett. Jelenleg a 345 chilei körzetből 244 az első és 56 a második fokozatban található.

Nem elég jók az oltások?

Ahogy a világon mindenhol, a járványügyi szakértők itt is azt mondják, a korábbi lezárásokon a kormány túl korán enyhített, s az újabbat túl későn rendelte el. Bár reprezentatív kutatás nem készült, gyanítják, hogy a mostani hullámot a brit és a brazil mutációk okozhatják. Ennek ellenére furcsállják, hogy a magas átoltottság mellett hogyan lehetségesek a magas esetszámok, pláne a súlyos lefolyású eseteké.

Ennek egyik okát abban sejtik, hogy az oltások azok beadását követően csak egy bizonyos idő elteltével fejtik ki igazán hatásukat. Másrészt az még mindig nem tisztázott teljesen, hogy a beoltottak fertőzőképessége hogyan változik. Hozzátartozik a képhez, hogy a hét elején merült fel egy kínai illetékes részéről, a Sinovac vakcina hatásossága esetleg alig 50 százalékos a megfertőződés esélyét tekintve. Bár ezt azóta kínai források igyekeztek cáfolni, figyelemre méltó, hogy Chilében a lakosság 90 százalékát ezzel az oltóanyaggal oltották be. (Magyarországon a Sinovac vakcinával nem oltanak, s egy később nyilvánosságra hozott tanulmány szerint hatékonysága 67 százalékosnak tekinthető.)

Magyarországon rosszabbak a számok

Azt is hozzá kell tenni, hogy a Magyarországon tomboló harmadik hullám fényében a chilei problémák kisebbnek tűnnek. Tekintve, hogy ott jelenleg hivatalosan 46 ezer fő körül van az aktív esetszám, míg Magyarországon 270 ezer.  Sok múlik a két ország adminisztrációja közti különbségen is. Az jól látszik, hogy március első hetéig a két országban nagyjából hasonlóan alakult a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma lakosságarányosan, azonban onnantól kezdve élesen elválnak egymástól. Az azóta eltelt időszakban Magyarországon lakosságarányosan 4-szer annyi koronavírussal fertőzött elhunytat jelentettek, mint a latin-amerikai országban. S ez még akkor is durva adat, ha a többlethalálozási adatok arra engednek következtetni, hogy a chilei szám inkább alá, míg a magyar inkább valószínűleg felül becsüli a járvány következtében elhunytak számát. (Az előző öt év átlagos halálozási adataihoz képesti többlethalálozást összevetve a járvány áldozatinak számával. Az alá és fölé becslés mértéke nem éri el a 10 százalékot sem).