A pandémia hatalmas csapást mért Európára, a járvány gazdasági hatása óriási. Európában idén 7 százalékos visszaesés várható, ami ugyan a júniusi 8,5 százalékos visszaeséshez képest kisebb, de így is a II. világháború óta a legrosszabb év lehet. Ezt egy egyenetlen és részleges fellendülés követhet - derül ki az IMF legfrissebb regionális gazdasági elemzéséből.

Jövőre 4,7 százalékos emelkedés lehet, ám ez jelentősen elmarad a válság előtti várakozásoktól, a kiesés közel 3 ezer milliárd eurós lesz - jegyzi meg a Valutaalap, hozzátéve: ennek a veszteségnek a jelentős részét közép távon nem fog sikerülni ledolgozni. Az IMF 2022-ben 3,3 százalékos bővüléssel számol Európában. Az elemzők a 2021, illetve a 2022-es előrejelzést 0,7, illetve 0,1 százalékponttal rontották a júniusi prognózishoz képest. Az infláció 2 százalékra gyengül idén, ami 1 százalékponttal marad el a tavalyi értéktől, jövőre viszont 2,4 százalékra emelkedhet - idézi az IMF adatait az MTI.

Példa nélküli válasz

A példa nélküli válságra példa nélküli válaszok születtek: az IMF számításai szerint legalább 54 millió állás megtartásához járultak hozzá egy ponton és segítettek sok családnak és vállalkozásnak a boldogulásban ezekben a nehéz időszakokban. A fejlett európai gazdaságokban a 2020-ra nyújtott diszkrecionális költségvetési támogatások a GDP 6,2 százalékát tették ki, míg a feltörekvő európai gazdaságokban a GDP 3,1 százalékát. Emellett a monetáris és makroprudenciális intézkedések szükségesek voltak a kedvező finanszírozási kondíciók biztosításához, minden szektorban.

A kiemelkedően alkalmazkodó monetáris intézkedések az Európai Központi Banktól és más nagy jegybankoktól jelentős átgyűrűző hatást gyakoroltak nemzetközi szinten, javítva ezzel a monetáris körülményeket a feltörekvő európai régióban is. Az IMF sürgősségi finanszírozására hat európai országnak volt szüksége.

A gazdaságpolitikai beavatkozásokkal azonban egy még mélyebb recessziót és hosszabban tartó gazdasági károkat lehetett elkerülni Európában. Az IMF szerint az EU gazdasága ezek nélkül az intézkedések és az EU erős támogatása nélkül további 3-4 százalékponttal nagyobb mértékben zsugorodott volna 2020-ban.

Nagy kockázatok és bizonytalanság

Az IMF szerint azonban a kockázatok továbbra is jelentősek és növekednek, ahogy a járvány második hulláma erősödik. A jelenlegi helyzetben talán a legnagyobb lefelé mutató kockázatot jelenti, hogy Európa-szerte elindult a koronavírus-járvány második hulláma, meredeken emelkedik a SARS-CoV-2 koronavírussal megfertőződöttek száma. További és jelentős mértékű sokkot okozhat, ha nem hozzák tető alá a szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Királyság és az Európai Unió között az év végi határidőig.

A politikai döntéshozók számára a közeljövő legfontosabb kihívása, hogy jól kalibrálják a járvány terjedését akadályozó intézkedéseket, minimalizálva az azonnali társadalmi és gazdasági károkat. Rendkívül fontos, hogy fenntartsák a politikai támogatást mindaddig, amíg a fellendülés teljesen meg nem erősödik - mondták az IMF szakértői az MTI szerint. A Valutaalap elemzői ugyanakkor óva intettek a gazdaság ösztönzését célzó intézkedések túl korai kivezetésétől. Fenn kell tartani az életképes vállalkozások és munkahelyek támogatását, a nyomott infláció és a gazdasági teljesítmény jelentős visszaesése az alkalmazkodó monetáris politika folytatását követeli, a bankfelügyeleteknek pedig továbbra is a prudenciális követelmények rugalmas alkalmazására kell törekedniük, nehogy megakasszák a hitelezés olajozott folyamatát.

A második negyedévben a hazai össztermék (GDP) reál értéke évesítve mintegy 40 százalékkal csökkent Európában, ezen belül a fejlett európai országokban, amelyekben elsőként terjedt el a fertőző betegség, mélyebb volt a visszaesés üteme mint a feltörekvő országokban. Az IMF szerint a gazdasági fellendülés erőssége döntően a járvány alakulásától, az emberek viselkedésétől és a folyamatos gazdaságpolitikai támogatás mértékétől függ.

A fellendülésnek betehet az erős második hullám

A zárlatok feloldása az európai gazdaság jelentős fellendüléséhez vezetett, de a fertőzések is újra emelkedésnek indultak, olyan erős második hullámot indítva, amely visszavetheti a talpraállás folyamatát. Mindaddig, amíg a fellendülés meg nem szilárdul, és egy hatásos vakcina előállításának kilátásai nem javulnak, jó eséllyel folytatni kell a munkahelyek megőrzését támogató programokat. Ezek legalább 54 millió munkahelyet menthetnek meg, a programok túl korai leállítása pedig csődhullámhoz és széles körű társadalmi nehézségekhez vezethet. Az idő múlásával azonban a járványból való kilábalás fenntartásának érdekében meg kell próbálni kezelni az olyan tartós kihívásokat, mint például az alacsony termelékenység növelése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés vagy éppen az egyenlőtlenségek növekedésének megállítása.

Az IMF friss előrejelzése szerint a fejlett európai gazdaságok a tavalyi 1,4 százalékos növekedés után idén 8,1 százalékos visszaesést szenvednek el, jövőre viszont 5,2 százalékra, 2022-ben pedig 3,2 százalékra pattanhat fel a növekedés üteme. A júniusi és az októberi prognózis közötti különbség az idei évre 1,7 százalékpontos javítást jelent, a jövő évre 0,7, 2022-re pedig 0,1 százalékpontos rontásnak felel meg.

Az euróövezet GDP-je 8,1 százalékkal csökkenhet idén, jövőre viszont 5,2 százalékkal, 2022-ben pedig 3,2 százalékkal növekedhet. A júniusi prognózishoz képest az idei értéket 1,9 százalékponttal javították, a jövő évit 0,8 százalékponttal, a 2022-est pedig 0,2 százalékponttal vették vissza.

A feltörekvő európai országok GDP-je a tavalyi 2,1 százalékos növekedés után idén 4,6 százalékkal csökken, jövőre viszont 3,9 százalékkal, 2022-ben pedig 3,4 százalékkal bővül. Júniusban az idei évre még 5,8 százalékos reál GDP-csökkenést vártak, a jövő évre 4,3 százalékos, 2022-pedig 3,4 százalékos növekedést.