Megdöbbent a székelyföldi megyék alacsony átoltottságán Barabási Albert-László, csíkkarcfalvi születésű, Bostonban élő hálózatkutató.
A Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjában már a járvány berobbanása előtt azt jósoltuk, hogy nagy baj lesz ebből a vírusból – elevenítette fel a központ alapítója, akinek a laborjában 6000 orvosságot teszteltek majom, majd emberi sejtekben a koronavírus elleni megfelelő gyógyszer kifejlesztése érdekében.
Karikó Katalin személyes jóbarátom, akinek a munkája ebben a helyzetben egy csodával ér fel. Munkájának köszönhetően azt az egy kis molekulát ültetik be a szervezetbe, amelyik megállítja a fertőzést - fogalmazott a tudós, aki két Pfizer-vakcina után harmadik oltásként Modernát kapott, a Székelyhon.ro beszámolója szerint.
A jelenlegi mutáció sokkal gyorsabban terjed, és erre már a mi társadalmi viselkedésünk nem elég. Azt is hiányolja, illetve kormányzati hibának tartja, hogy az USA-val ellentétben a gyógyszertárakban, illetve valamennyi háziorvosnál nem lehet igényelni az oltást.
A társadalomban mindig is jelen lesz ez a vírus, kiirtani nem lehet. De ha megfelelő immunitás épül ki a népességben, akkor irrelevánssá válik a jelenléte. Ehhez azonban elképzelhető, hogy a következő időszakban félévente oltáshoz kell folyamodnunk. Senki nem látja még a végét, még mi sem tudunk jósolni ebben a kérdésben – magyarázta a tudós az Index összefoglalója szerint.
Hargita és Kovászna megye 30 százalék körüli átoltottságának jövőre gyakorolt hatásáról érdeklődve a hálózatkutató azt mondta: sok jóra nem számíthatunk. „Ilyen arány mellett nincs ellenállás a vírussal szemben. Nyolcvan százalékos átoltottságnál vagy fertőzöttség utáni immunitással lehetne erről beszélni. Aki be van oltva, az védve van, de bizonyos százalékban terjeszteni tudja a vírust, aki viszont nincs, az épp olyan veszélyben van, mint a járványhelyzet elején mindenki” – fogalmazott Barabási Albert-László.