Ahogy közeledik a tél, a fejlett országok abban bíznak, hogy a harmadik, erősítő oltásokkal, illetve a gyermekek beoltásával erősíthetik meg védekezésüket az átkozott koronavírus-járvány negyedik hullámával szemben. Az egészségügyi szakértők jelentős része azonban attól tart, hogy a siker kulcsa voltaképpen az, hány olyan viszonylag idős, 60 éven felüli embert sikerül rávenni az oltás beadatására, aki eddig visszautasította a szúrást – írja a Financial Times. Az amerikai és európai hatóságok legfőbb célja, hogy elkerüljék az egészségügyi rendszer újabb túlterhelődését.

Miután az idősebbek kerülnek nagyobb valószínűséggel kórházba, ha megfertőzi őket a vírus, a szakértők azon lamentálnak, hogyan vehetnék rá a hezitálókat ebben a korcsoportban az vakcina beadatására. Nem vetik el az oltás kötelezővé tételét sem. A legtöbb európai országban a felnőtt korosztály beoltottságára figyelnek, ennek alapján számolják a statisztikákat, ám nagy különbség van az vakcinák hatékonyságában a különböző korcsoportokban.

A brit üzleti lap a Public Health England (PHE) adatai alapján azt találta, hogy míg a 60 éven felüliek körében 800 ember két dózisos oltása előzhet meg egy olyan megbetegedést, amivel kórházba kerül a beteg, a 18 éven aluliak esetén 25 ezer két dózisos oltásra van szükség ugyanennek az eredménynek az eléréséhez. Más szóval az idősebbek körében, akik jobban kitettek a súlyos megbetegedésnek, sokkal hatékonyabban előzik meg a vakcinák a kórházi kezeléseket, mint a fiatalabbak körében.

A sok sem elég

Anglia, Dánia, Írország Portugália és Spanyolország nagyon jól áll az idősebbek beoltásában. A PHE adatai szerint 60 évesek közül 13 millióan kapták meg legalább az első szúrásukat, ami 95 százalékos átoltottságot jelent. Ez azonban azzal is jár, hogy további 600 ezer ember még nem kapott oltást abban a korcsoportban, amelyben a koronavírus a legtöbb halálos áldozatát szedi. Az USA-ban, különösen a déli államokban ennél sokkal rosszabb a kép. Több mint hárommillió 65 éven felüli amerikai egy szúráson sincs túl, akik tíz százaléka elmúlt 75 éves.

Az idősebbek jobb védettsége miatt Európában kissé enyhébb lehet a a járvány, mint az USA-ban Kevin Schulman, a Stanford University professzora. A szakértő szerint az az egyik legnagyobb baj, hogy az oltás beadása, illetve elutasítása nagyon átpolitizálódott, ami éket ver az egyiket vagy a másikat támogató csoportok közé. Az oltásellenes idősekre nagyon erősen hat a médiának az a része, amely ostorozza a vakcinákat, ezért szerinte meg kellene találni a módját ezeknek az üzeneteknek az ellensúlyozására.

Schulman drámaian fogalmaz. Úgy véli, hogy ha nem sikerül meggyőzni az oltást elutasító időseket, hogy változtassák meg a hozzáállásukat, az a legtragikusabb következményekkel járhat. A hozzájuk hasonlóan védetlen rokonaik, barátaik és szomszédaik kaphatják el a legsúlyosabb betegséget okozó fertőzést tőlük vagy ők másoktól.

Máris látszik

Hogy a szakértő nem a levegőbe beszél, az máris látszik. Az idősebbek oltási hajlandósága csak a járvány súlyosbodásával erősödik, amikor már lehet, hogy késő. Az emberek egészségügyi viselkedésével foglalkozó Noel Brewer, a University of North Carolina professzora azt mondja, majdnem teljesen együtt mozog az oltások beadatása és a járvány súlyosbodása. Idén nyáron az USA több államában, például Floridában is megfigyelhető volt ez: amikor megjelent a jobban fertőző delta koronavírus-változat többen mentek el beoltatni magukat.

Európában Franciaországban, Litvániában és Szlovéniában azzal sikerült felpörgetni az idősebbek körében is az oltási hajlandóságot, hogy a vakcinaigazoláshoz kötötték az utazási lazításokat. A nyugati világban Olaszország ment a legmesszebb az oltás beadása és az emberek szabad mozgása összekötésében.

A kórházak szolgáltatásaitól a munkahelyi jelenlétig terjesztették ki a szabályokat és komolyan fontolgatják az oltás általános kötelezővé tételét. Ebben szerepe lehet annak, hogy még mindig 2,8 millió 60 évesnél idősebb olasz nem kapott oltást. Ha legdrasztikusabb lépést megteszik az olaszok, akkor jön az általánosan kötelező oltást várhatóan más országokban is, az első között Indonézia és Türkmenisztán vezetheti be ezt a szabályt.