Jelentést készített a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECDÖ arról, meddig jutottak a világ országai az elmúlt hónapokban a koronavírus, illetve az általa okozott járvány elleni harcban. A világszervezet szakértői úgy találták, hogy egyelőre kezdeti eredmények születtek, amelyek biztatóak, de még nagyon hosszú út áll a kutatók, a gyógyszergyártók és a kormányok előtt. Ezen kell végimenniük, hogy elmondhassák, sikerült kialakítani a hosszú távú védekezést a bő fél évvel ezelőtt megjelent új kórokozóval szemben.

Az OECD szakértői elsőként pontosítják azt a becslést, amelyet a vírus elleni oltással kapcsolatban számtalanszor megjelent: a precízen SARS-CoV-2 néven futó kórokozó elleni védőoltást 12-18 hónapon hozhatják létre a tudósok, illetve a gyógyszeripar, mivel ez az időtáv azt jelenti, hogy széles körben elérhető vakcinát kapunk. Ez azonban feltételezi, hogy a jelenleg a fejlesztés fázisában lévő készítmények valamelyike beválik. Egyébként a tapasztalatok szerint több évre van szükség egy betegséggel kapcsolatos védőoltás kifejlesztésére.

Kapcsolódó

A tudomány kevés

Már ebből is látszik, hogy a kutatás és fejlesztés promóciója önmagában félrevezető. A tudományos áttörésekre szükség van, ám ezek messze nem elegendőek. A világjárvány megfékezéséhez az egészségügyi rendszereknek is a feladatuk magaslatán kell állniuk, ami azt jelenti, hogy olyan oltásra van szükség, amellyel be lehet oltani a világ lakosságának 50-75 százalékát. Ehhez jelentős gyártó- és elosztókapacitásokat kell kiépíteni, gondosan meg kell tervezni, milyen sorrendben kapják meg az oltást a lakosság különböző csoportjai. Hiba lenne, ha a világ országai ezen a téren nem hangolnák össze tevékenységüket.

A pénzügyi források elosztásában az OECD az úgynevezett pull mechanizmust ajánlja a push helyett. Az utóbbira példa a kutatások támogatása, az előbbi azt jelenti, hogy a pénzosztást konkrét eredményekhez, ezen belül a gyártás és a forgalmazás megkezdéséhez is kötik. A pull eljárások lehetővé teszik, hogy a gyógyszeripar is bekapcsolódjon a fejlesztésbe, továbbá világosabban láthatóvá válik, milyen költségek vállalása, milyen eredményt hoz. Ezzel gyorsítható a gyártási és logisztikai kapacitások kiépítése is.

Bizonytalan eredmények

A Covid-19 névre keresztelt koronavírus-betegség kezelésére eddig alkalmazott gyógyszerek az OECD összesítése szerint csalódást keltő eredménnyel jártak. Főként más célokra kifejlesztett szereket próbáltak ki, amelyeknek jelentős mellékhatásai vannak és a betegeknek csak meghatározott csoportjainál bevethetők, például csak a legsúlyosabb esetekben. Egyelőre nem történtek olyan kiterjedt kezelések, amelyek megbízható eredményt szolgáltatnának, így az orvosok esetről esetre fontolhatják meg, hogy mivel próbálkoznak.

A kormányoknak garantálniuk kell, hogy az oltások és a gyógyszerek, ha egyszer majd a rendelkezésünkre állnak, széles körben elérhetők lesznek. Már most meg kell állapodni a szerzői jogok és a szabadalmi védettségek kezeléséről, hogy az országok ne bonyolódjanak bele egy árháborúba, amelynek eredményeként a leginkább rászoruló emberek nem jutnak hozzá a kezelés egyik formájához sem. A kormányoknak azt is tisztázniuk kell, hogy miként osztják el a világ országai között a szűkös mennyiségben rendelkezésre álló erőforrásokat.

Nagyon kínos botlások

Az amerikai Surgisphere vállalat, amely azt állította, hogy világszerte több mint ezer kórház adataira alapozva közölt információkat a koronavírus-betegség kezeléséről, nem tudta igazolni, hogy ez valóban megtörtént, és hogy amit állít, annak van alapja - derült ki a Guardian feltáró cikkéből. A gond az, hogy az Egészségügyi Világszervezet részben a Surgisphere adataira alapozta járványelhárítási politikáját, továbbá komoly egészségügyi folyóiratokban (például a Lanchetben) megjelent tudományos cikkek szintén ezeken alapultak. Az egyik cikk állította, hogy hatásos a koronavírus-betegség ellen az a maláriagyógyszer, amelyet ennek alapján Donald Trump, az Egyesült Államok bölcs elnöke is felhasználásra ajánlott.

A Guardian cikkéből többek között kiderült, hogy a Surgisphere-nek nincs adatfeldolgozó kapacitása. A május elején hat alkalmazottat foglalkoztató cég munkatársai között van sch-fi-szerkesztő és a felnőtteknek szóló médiában dolgozó modell is. A cég szerint a legnagyobb és leggyorsabb kórházi adatbázist üzemelteti, ám alig van jelen az interneten. Twitterfiókjának 170 követője van és 2017 októbere, illetve 2020 márciusa között egyetlen poszt sem jelent meg ezen. A Surgisphere honlapján a kapcsolat ikonra kattintva az elmúlt napokig egy kriptovaluta weboldalára juthattunk el.