Az Európai Bizottság (EB) az Európai Tanács elnökével együttműködve közzé tett egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy hogyan történjen a korlátozások feloldása Európában.

Az Európai Bizottság közleményében megállapítja, hogy a tagállamokban alkalmazott intézkedések úgy tűnik, működnek, hiszen sikerült lelassítani a járvány terjedését és ezrek életét megmenteni. Ezeknek az intézkedéseknek ugyanakkor óriási ára van mind az emberek, mind a társadalom, mind a gazdaság számára és nem lehet a végtelenségig fenntartani.

Kapcsolódó

Nem azt akarjuk, hogy most azonnal minden korlátozást feloldjanak a tagállamok, hanem arra teszünk javaslatot, hogyan vezessék ki fokozatosan és egymással egyeztetve a koronavírus miatt bevezetett intézkedéseket - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Eurologus szerint.  Az emberek élete és biztonsága fontos, hangsúlyozta a bizottság elnöke, de a

járvány kezelése 3 ezer milliárd eurójába kerül az európai gazdaságnak,

így lassan vissza kell térni a megszokott kerékvágásba. Miközben azt sem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus áldozatainak kétharmada, mintegy 80 ezer ember európai - hangsúlyozta von der Leyen.

A normális élethez való visszatérés a koronavírus miatti korlátozásokat követően gondosan koordinált, a tudományra és a szolidaritásra alapozott megközelítést igényel a tagállamoktól - mondta Stella Kyriakides egészség- és élelmiszerbiztonságért felelős biztos. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az egészségügyi rendszerek rendelkezzenek a megfelelő kapacitásokkal ahhoz, hogy az új eseteket kezelni tudják, rendelkezésre álljanak a szükséges gyógyszerek és felszerelések, illetve meglegyen a széleskörű tesztelésre és nyomon követére a szükséges kapacitás.

Addig, amíg nem találják meg a megfelelő terápiát és a vakcinát, meg kell tanulnunk a vírussal együttélni

- fogalmazott a biztos.

Így képzelné a bizottság a fokozatos visszaállást

Az Európai Bizottság szerint az intézkedések meghozatalakor fontos az időzítés: a korlátozások feloldásakor figyelembe kellene venni az epidemiológiai adatokat, amelyeknek mutatnia kell, hogy a járvány terjedése jelentősen lassult és hosszabb időn át stabil maradt. Számításba kell venni az intenzív osztályok lefoglaltságát, az egészségügyi alkalmazottak és az orvosi eszközök rendelkezésre állását. A megfelelő nyomon követéshez pedig széles körű tesztelést kellene alkalmazni, hogy a fertőzött egyéneket gyorsan ki lehessen szűrni és elkülöníteni.

Bár a korlátozások időzítése és módja minden tagállamban más lehet, az EB szerint szükséges egy közös keret annak kivitelezéséhez. Ennek keretében arra kérik a tagállamokat, hogy a tudomány és a közegészségügyi helyzetet helyezzék a döntések középpontjába, próbálják meg az intézkedésekkel megtalálni az egyensúlyt a közegészségügyi haszon, a társadalmi és gazdasági hatások között. A negatív hatások elkerülése végett koordinációt szorgalmaz a bizottság a tagállamok között, továbbá szolidaritást kér a tagállamoktól. Utóbbi esetében a minimumként azt várná, hogy a tagállamok értesítsék egymást és a bizottságot a korlátozások megszüntetéséről és a testület illetve más tagállamok véleményét is vegyék figyelembe a döntés meghozatalakor.

A korlátozások feloldása kísérő intézkedéseket is megkövetel. Ezek között említik például a harmonizált adatok gyűjtését és egy riasztási és kontaktkövető rendszer kialakítását a személyes adatok védelmének tiszteletben tartása mellett. A bizottság a tesztelési kapacitások növelését és a tesztelési módok összehangolását is szorgalmazza. Az intézkedések között említi továbbá a nemzeti egészségügyi rendszerek kapacitásának és ellenállóképességének növelését, valamint azt, hogy továbbra is legyen kötelező az orvosi és magánszemélyek védőfelszereléseinek viselése. A kísérő intézkedések között említik még a biztonságos gyógyszerek és kezelések kifejlesztését, beleértve a koronavírus elleni vakcina gyors rendelkezésre bocsátását is.

Csak semmi hirtelen intézkedés!

A tagállamoknak a korlátozások feloldásának megtervezésekor szem előtt kell tartaniuk, hogy az intézkedések fokozatosak legyenek, az általános intézkedéseket célzottakkal kell helyettesíteni (például a legveszélyeztetettebbek védelmének hosszabb időn át történő fenntartása, a tömegközlekedési eszközök rendszeres fertőtlenítő tisztítása, az általános veszélyhelyzeteket célzott kormányzati beavatkozásokkal helyettesíteni), a belső határzárakat koordináltan fel kell oldani, a külső határokat a második fázisban kell újranyitni a vírus terjedésének figyelembevételével, a gazdaságot pedig fokozatosan kell újraindítani (például el kellene kerülni, hogy az emberek egyszerre térjenek vissza a munkahelyekre), a csoportosulásokat pedig fokozatosan kell engedélyezni, az aktivitástól függően. A fokozatosságot a bizottság a következőképp képzeli el:

  • 1. iskolák és egyetemek megnyitása,
  • 2. kiskereskedelmi tevékenység normalizálása, lehetőleg fokozatosan,
  • 3. közösségi terek (éttermek, kávéházak) megnyitása, lehetőleg fokozatosan,
  • 4. tömeges rendezvények.

A vírus terjedésének megakadályozását továbbra is szem előtt kell tartani, például a távolságtartást és a higiéniai elővigyázatosságokat promotáló kampányokkal. Az intézkedéseket pedig nyomon kell követni és ha szükséges, akkor visszatérni a szigorúbb korlátozásokhoz.

A bizottság emellett szükségesnek tart egy a gazdasági fellendüléshez szükséges stratégiai tervet is, amelyre a testület közleménye szerint szintén kidolgoz egy javaslatot a következő hétéves (MFF) költségvetésre, valamint az Európai Bizottság 2020-as munkaprogramjának frissítésére alapozva.