Az Európai Unió egyértelmű hátrányba került a koronavírus-oltás kínálta védettség megszerzése terén, és a hátrány ledolgozásáért óriási erőfeszítéseket kell tennie - véli Ferdinando Giugliano, a Bloomberg publicistája. Az unióban összesen 8,9 millió vakcinadózist sikerült beszúrni az emberekbe január utolsó hetéig, ami száz lakosra vetítve kettő - derül ki a Bloomberg vakcina-barométeréből -, miközben az utóbbi mutató esetén az USA hétnél, az Egyesült Királyság 10,5-nél, Izrael 43-nál tart.

Ezt a lemaradást nehéz lesz behozni és most nem tűnik reálisnak, hogy az EU eléri fő célját, azt, hogy nyár végére a tagállamok lakosságának átlag 70 százalékát beoltsák. Az unió gyógyszerhatósága eddig az amerikai-német Pfizet/BioNTech és az amerikai Moderna vakcináját engedélyezte, ám ezektől a szállítóktól nem érkezik elég dózis. Január végén a brit AstraZeneca/Oxfordi Egyetem páros készítményét vizsgálták, miközben a brit gyógyszergyártó jelezte, hogy az első negyedévben 60 százalékkal kevesebbet fog szállítani a készítményéből az EU-ba, mint amennyit korábban vállalt. További jelölt a francia Sanofi oltása, ami a tesztelések csúszása miatt csak 2021-re lesz kész.

Szörnyű következmények

A Bloomberg publicistája szerint mindennek katasztrofális következményei lehetnek, ugyanis a késlekedésre rámehet az EU reputációja. Az European Centre for Disease Prevention and Control közegészségügyi intézet szerint a kontinensen eddig 426 ezren vesztették életüket koronavírus-betegségben. Minél tovább tart a járvány leküzdése, annál nagyobb lesz ez a szám, és az EU-nak annál nehezebb lesz megmagyaráznia, milyen alapon is tartja nagyra szociális gondoskodási modelljét, amelyet a tagállamai követnek (vagy legalább próbálnak követni).

Emellett a sikereres vakcináció a kulcsa annak, hogy a régió gazdaságai minél előbb kilábaljanak a válságból, amibe a járvány taszította őket. A nagy bizonytalanság, a korlátozások és a távolságtartási szabályok merev betartása - különösen a vendéglátásban - jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az IMF októberi becslése szerint 2020-ban 7, 6 százalékkal zsugorodhatott az EU összesített GDP-je.

Valami kisiklott

Az EU már a vakcinák előrendelésénél elrontott valamit - véli a Bloomberg cikkírója. Miközben viszonylag korán összeállított egy portfóliót a várható vakcinákból, túl lassan és konzervatívan értékelte az új technológiákkal fejlesztett készítményeket, a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltását, amelyek a legígéretesebbek voltak. Az európai gyógyszerügynökség lassabban engedélyezte ezeket, mint az amerikai és a brit. Az AstraZeneca esetén elfogadható a késlekedés a tesztelés körüli zavarok miatt - jellemző, hogy ez a cég még nem nyújtotta be az amerikai gyógyszerhatósághoz a készítménye engedélyezési kérelmét.

Ezt követően a következő hiba a szállítások lassú elindítása volt, főként Franciaországba és Belgiumba. Emellett a tagállamok sem álltak a helyzet magaslatán, ha az oltási terveiket nézzük. Olaszországban például az első szakaszban csak minden tizedik dózist kapják az idősotthonok lakói, miközben minden negyediket az egészségügyben dolgozóknak adnak be, de nem orvosoknak vagy ápolóknak. További gond, hogy elvesznek oltások, mert a kiolvasztás után nem használják fel őket időben.

Mit lehet most tenni?

Az uniós vezetés jól teszi, hogy keményen lép fel a szállítási ígéreteit nem teljesítő gyógyszergyártókkal, például az AstraZenecával szemben, amely a belgiumi gyárát okolja a gondokért. Eközben hivatkozhat arra, hogy az európai országok nagy összegekkel támogatták a fejlesztést a gyors szállítás reményében. A szerződésekben persze bizonyára lesznek olyan rejtett passzusok, amelyek lehetővé teszik a gyártók lassúságát és Brüsszelnek figyelembe kell vennie, hogy az extragyors oltásfejlesztéssel járhatnak valós problémák is.

A Bloomberg cikkírója szerint nem szerencsés, hogy a politikusok bűnbakot csinálnak az EU-ból és a vakcinagyártókból, akikre rákenik a felelősséget az oltási folyamat lassúságáért, zárójelbe téve a kormányaik ügyetlenkedését. Nem éri meg a rövid távú haszonért, a felelősség áthárításért hosszabb távra megrontani az unió és a gyógyszergyártók kapcsolatát. Az EU-nak akár pénzügyi segítséget kell ajánlania a vakcinagyártást hátráltató gondok megoldására.

Nem késő javítani Európa lemaradásán a vakcinációban, de gyorsan kell cselekedni, mert az az ország, régió, amelyik gyorsabban kerül ki a pandémia okozta gazdasági válságból, a következő évekre jelentős előnyt szerezhet a világgazdasági piaci versenyben.