Emmanuel Macron francia államfő szerint semmi sem bizonyítja jobban, hogy szükség van a multilaterális világrend helyreállítására, mint az, hogy enélkül nem lehet gyorsan és hatékonyan ellátni a világ lakosságát a koronavírus elleni oltásokkal. A világ nemzeteinek sokoldalú együttműködését az veszélyezteti, hogy a legerősebb országok, amelyek a legtöbbet tehetnek a világ nagy gondjainak multilaterális, közös megoldásáért, késlekednek és gyenge hatékonysággal cselekednek. Macron a Financial Timesnak adott interjújában fejtette ki véleményét, amely szöges ellentéte a nacionalista, populista vezetőkének, akik a nemzetek kétoldalú kapcsolataitól várják a világ jobbá tételét.

Az előbbinek az a kockázata, hogy kizárólag az erősebb országok akarata érvényesül a világon, az utóbbinak az, hogy kialakul a mindenki harca mindenki ellen, amelyben minden ország vezetése igyekszik halászni a zavarosban. Macron a multilaterális megoldás jó oldalát hangsúlyozza, azt várja, hogy a világ legerősebb országai működjenek együtt a szegényebb afrikai országok ellátásában nyugati koronavírus-vakcinákkal, élesszék fel az ENSZ és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megcsontosodott működését, szabják újra a G7 kapcsolatát Kínával és Oroszországgal, pörgessék fel a klímaváltozás elleni harcot újabb, konkrét vállalásokkal és szorítsák vissza a "gyűlölet globalizálódását", azaz a közösségi médiában terjedő, egymásra rálicitáló gyűlöletbeszédet.

Kapcsolódó

Megváltozott az ember

A WTO esetén például jónak látná, ha az a 21. századhoz igazodó kereskedelmi világszervezet lenne, amely figyelembe vesz szociális és környezetvédelmi szempontokat is a gazdasági érdekek egyeztetése mellett, és gyorsan oldja meg a vitákat, nem évtizedek alatt, ahogy most teszi. Macron szerint elképzelhető, hogy Kínával is a WTO keretében lehetne rendezni a kereskedelmi vitákat. Ami az ENSZ Biztonsági Tanácsát illeti, a francia államfő az USA és Kína közti feszültség enyhítésének eszközét látja a testületben, persze, ha a pekingi vezetés is így akarná.

Macron szerint a 21. század új technológiai platformjai a történelemben először létrehozták azt a közösségi teret, agorát, amelyen mindenki szabályok nélkül terjesztheti a politikai, közéleti nézeteit. A technológiák függetlensége a hatalomtól párosul az érzelmek burjánzásával, ami megváltoztatja az emberek viselkedését. Ezt antropológiai mélységű változásnak tartja. A technológiai óriáscégek tevékenységének szabályozását versenyhatósági és adózási eszközökkel nem az innovációt büntető eszközként kellene kezelni, hanem olyan módszerként, amivel az ágazat régi és új vállalatait azonos versenyhelyzetbe lehet hozni.

Az európai szuverenitás híve

A francia államfő kiállt amellett, hogy Európa nagyobb részt vállaljon biztonságának garantálásából, és hosszabb távon önálló szereplőként lássa el ezt a feladatot az USA-val szövetségben. Az európai szuverenitás híve vagyok - mondta. Kiáll a kontinens stratégiai autonómiája mellett, nem azért, mert ellenzi a NATO-t, hanem, mert úgy véli, hogy Európa nem testálhatja rá a védelmét kizárólag az USA-ra. A NATO-t újra kell gondolni, mert még nem lépett túl azon, amire létrehozták, nevezetesen a szovjet fenyegetés elhárításán.

Már nincs se Varsói Szerződés, se Szovjetunió, ám a nyugati és a keleti blokk frontvonalának két oldalán még mindig sokan úgy gondolkodnak, mint régen - célzott a orosz-amerikai szembenállást még mindig a régi módon felfogó, mindkét oldalon meglévő keményvonalas politikai irányzatokra. Macron szerint időre van szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon.