Az Egyesült Államok rendszerint jobban teljesít a gazdasági recessziókat követő fellendülések során. Ennek egyik oka, hogy az amerikai vállalakozóknak a megengedőbb szabályozás miatt sokkal könnyebb szépen mondva áramvonalasítaniuk üzletüket, kevésbé szépen fogalmazva kirúgni a feleslegessé vált munkavállalókat, de könnyebben jelenthetnek csődöt is. Ez az előny azonban a koronavírus-válság során akár hátránnyá is válhat - írja összefoglaló elemzésében a Bloomberg.

A mostani visszaesés sajátossága, hogy gyors, nagy mértékű és különösen erős a jövőt övező bizonytalanság. Ezek mindegyike olyan tényező, amely növeli a válság utáni talpra állás költségeit ha a vírusjárvány egyszer tényleg alábbhagy. A kormányok világszerte csak kísérleteznek azzal, hogy mennyire engedhetik meg a közgazdászok által kreatív rombolásnak nevezett folyamat eluralkodását. Ez az, amely során a régi elavult vállalkozások csődbemenetele árán újabb, korszerűbb cégek veszik át a pályát.

A jó cégeket is elsodorná

Ennek a folyamatban a szabadjára engedése elleni fő érv az, hogy az olyan jó állapotban lévő működőképes cégek is eltűnhetnek, amelyeknek amúgy a válság után jó esélyük lenne a visszapattanásra és a növekedésben való aktív részvételre.  Az Egyesült Államokban ennek a kreatív rombolásnak nagyobb hagyományai vannak. Most azonban a szakemberek körében nagy az aggodalom, hogy a munkanélküliség a mostani magas szinten ragadhat, többek között a csődbíróságokra zúduló hatalmas tömegű ügy miatt.

William Dudley, a a New York-i Fed korábbi elnöke, a Princeton Egyetem jelenlegi tanára a Bloombergnek azt mondta: nem szeretnénk, ha egyszerre következnének be ezek a csődök, ez ugyanis katasztrofális lenne az egész gazdaság számára. Persze az normális, hogy a vállalatok időről időre csődbe mennek, azonban a rendszerszintű csődök túl nagy költséggel járnának mindenki számára.

Az állami befektetéseknek együtt kellene járniuk a restrukturálási és likvidálási folyamatok egyszerűsítésével, abban a szellemben, amely az amerikai szabályozás sajátja. A rekonstrukció nem azonos az újraindulással - mondta korábban az üggyel kapcsolatban ugyanakkor Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank kormányzója, aki a jelek szerint inkább az amerikai modellt tartja a jobbnak.

Nehéz megtalálni az egyensúlyt

A megfelelő egyensúlyt elég nehéz megtalálni, aközött, hogy az új cégek létrejöttének támogatása és a régiek megőrzése között. Ez nagyban függ majd attól, hogy mennyire sokáig tart a koronavírus-járvány okozta sokk, illetve attól, hogy mennyire lesz tartós a fogyasztási szokások járvány alatt bekövetkezett megváltozása. Egyelőre úgy tűnik a politikai döntéshozók inkább a meglévő vállalkozások feltétel nélküli támogatását részesítik előnyben, még akkor is, ha nagyon sok vállalkozás életképtelenné vált.

Egyszerűen nem látszik még most, hogy ki fizetőképes, illetve ki lesz az hosszabb távon is. Ez az Egyesült Államokban azt az adottságot, hogy válogatás nélkül likvidálni lehet a cégeket, hátránnyá változtathatja a járvány után világban - mondta Jeremy Stein, a Fed korábbi kormányzója, a Harvard Egyetem tanára.

Példák Európából

Ezt láthatólag felismerték az Egyesült Államokban is, s a járvány során hozott intézkedésekkel inkább az európai példákat próbálták követni, ahol pénzt adtak a vállalkozásoknak azért, hogy megtartsák a munkahelyeket. Eközben a Fed rendkívüli kötvényvásárlási programja lehetővé tette a kevésbé életképes cégeknek is, hogy kötvényeket bocsássanak ki. Az amerikai cégek 2020 első felében összesen 1,5 billió értékben bocsátottak ki eddig új kötvényeket.

Az intézkedéseknek Amerikában is megvoltak az eredményei. A vállalati csődök száma 11 százalékkal esett a tavalyi első félévhez képest. Azonban a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy amint az állami támogatások kifutnak, meredek lesz az emelkedés számukban.

Ugyanez a helyzet Európában is, ahol a lezárások alatt nagyot csökkent a csődök száma, utána azonban azt várják, hogy meredeken emelkedik. Azonban ez az emelkedés várhatóan sokkal kisebb lesz, mint az Egyesült Államokban, az európai kormányok ugyanis elkötelezettebbek a munkahelyek megőrzése mellett.

Emmanuel Macronék például újraírták a munkaügyi szabályokat, hogy elkerüljék a tömeges elbocsátásokat. Még akkor is, ha ez 180 fokos fordulatot jelent az elnök választáskori ígéreteihez képest, amelyek szerint a francia szabályozást az amerikaihoz akarta közelíteni. Most egy csomó cégnek állami támogatást adnak, segítik fizetni az állandó költségeket, csak azt kérik, hogy őrizzék meg a munkahelyeket.

Magyarország hátul kullog

Az európai országokban erősen változó, melyik kormány milyen pénzügyi és egyéb segítséget nyújt a lezárások miatt megroppant vállalati szektornak.  Az is eltérő az uniós országokban, hogy a fizetésképtelen cégeknek milyen komoly bürokratikus eljárásokkal kell szembenézniük. A Világbank és az OECD adatai szerint a finn és a német szabályozás az amerikaihoz áll közel, míg egyes országok a fejlett világban a legbonyolultabbaknak minősülnek. Az OECD például 19 országban mérte fel egy skálán, hogy melyik országban mennyire bürokratikus a csődeljárások menete. Ez a listán Magyarország az utolsó előtti helyen szerepelt. Nálunk csak Észtországban nagyobb macera fizetésképtelenné válni és csődbe ment vállalatot megszüntetni. Ezen a skálán a legtöbb európai ország az amerikainál bonyolultabb szabályozással rendelkezik.

Douglas Cumming a Florida Atlantic University tanára pedig arról beszélt, hogy az amerikaiaknak azonban nemcsak a vállalati csődöknél sokkal egyszerűbb a szabályozás, hanem a személyi csődnél is. Ez nagyon fontos, mert számos kisvállalkozó saját számlára vesz fel hitelt. Az Egyesült Államokban a kultúra része a csődbemenetel. Sokszor ha hitelt akarsz felvenni befektetőktől, s már néhányszor csődbe mentél, azt mondják: oké, van ebben tapasztalatod, s ez jó.