Lehet, hogy a jövő történészei úgy fognak beszélni és írni a 2020-as koronavírus-pandémiáról, mint ami elindított egy új hidegháborút az Egyesült Államok és Kína között - kezdi elemzését Gideon Rachman, a Financial Times (FT) vezető publicistája. A felek viszonya már a járvány kezdete előtt is egyre feszültebbé vált: Kína a Dél-kínai-tengeren kiépített bázisaival erősíteni kezdte katonai jelenlétét a csendes-óceáni térségben, amivel megkérdőjelezte az USA katonai hegemóniáját ebben a régióban, az USA a Trump-adminisztráció hatalomra kerülése után kereskedelmi háborút indított Kína ellen.

Összeesküvés-elméletek

Kapcsolódó

A pandémia hatalmas pusztítást okozott a világgazdaságban, és miután a koronavírus-betegségben a világon elhunytak negyede amerikai, Donald Trump, az USA elnöke úgy gondolja, hogy mindezért elsősorban Kínát célszerű felelőssé tennie. Trump elfogadta azt a semmilyen bizonyítékkel alá nem támasztott teóriát, miszerint a vírus a vuhani virológiai intézet egyik kísérletéből szabadult el, és azt sem zárta ki, hogy tudatosan állították elő, mit sem törődve azzal, hogy az amerikai hírszerzés kizártnak tartja ezt a lehetőséget. A Fehér Ház állítólag mérlegeli, hogy felfüggeszti az államok jogi immunitására vonatkozó szabályt, ami egyelőre lehetetlenné teszi, hogy a kínai kormányt amerikai bíróságon pereljék.

Kínában a sas (Hszi Csin-ping államfő) nem kapkod legyek után, így a külügyminisztérium szóvivőjére bízták a vádaskodást, amely szerint a koronavírus valójában az USA-ból származik. A pekingi kormány élesen visszautasítja azt a lehetőséget, hogy egy független vizsgálóbizottság utánanézzen, hogyan jutott el a világ az pandémiához és az abból fakadó gazdasági világválsághoz. Amikor az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison felvetette, hogy el kéne indítani egy ilyen vizsgálatot, az ausztráliai kínai nagykövet válasza az volt, hogy Pekingben meg azon gondolkodnak majd el, hogy Kínának bojkottálnia kellene az ausztrál termékek importját. A kínai nagykövet Franciaországban rosszindulattal vádolta a francia médiát és arról papolt, hogy az emberek elvesztik a bizalmukat a nyugati demokráciában.

Jó lenne, de nem lesz

Ha a pekingi vezetők komolyan gondolnák, hogy meg kell védeniük országuk imázsát, akkor hozzájárulnának ahhoz, hogy egy a világ számos országából delegált tudósokból, köztük amerikai és kínai szakértőkből álló, független bizottság vizsgálatot folytasson a pandémia minden vonatkozásának - eredetének, terjedésének és kezelésének - felderítésére. Ezzel lehetne kizárni az egyre zavarosabb és vadabb összeesküvés-elméleteket, amelyek mindkét országban keringenek. Emellett nem mellesleg olyan tanulságokkal szolgálhatna a vizsgálat, amelyek segítenék az újabb hasonló járványok megelőzését.

Sajnálatos módon azonban a kínai vezetés aligha egyezik bele egy ilyen vizsgálat elvégzésébe. A nacionalista gondolkodásmódba nem illeszthető bele, hogy külföldiek kutakodjanak az országban - ez ebből a nézőpontból nézve megszégyenítő. Emellett a kormány minden erejével védi a kommunista párt és Hszi Csin-ping államfő sérthetetlenségét. Mindent elárul erről, hogy félreállították azokat az orvosokat, akik a leghamarabb figyelmeztettek a koronavírus jelentette veszélyre. És könnyen lehet, hogy Kínának más titkai vannak ekörül.

Ezt csak tetézi, hogy Pekingnek jó oka van kételkedni Trump jóindulatában, miután az elnök mindent hamis hírnek (fake news) minősít, ami nem illik bele az összeesküvés-elméleteibe. Várhatóan a novemberi elnökválasztás közeledtével fokozódni fog politikai paranoiája. Ezzel együtt egy az ENSZ égisze alatt folyó vizsgálatra rábólinthatnának Pekingben is. Enélkül a legrosszabb esetben az új hidegháború felforrósodhat - véli az FT cikkírója. Az első lépés ennek megelőzésére a független vizsgálat lehetne.