A koronavírus egyre gyorsabban terjed Európában, ráadásul egyre nagyobb a bizonytalanság és még sok mindent nem tudunk. A Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (WIIW) legfrissebb elemzésében a kutatók azzal számolnak, hogy a nyugati gazdaságokban 2-3 hónapig eltarthatnak a jelenlegi szigorú karanténintézkedések, de a gazdasági életre vonatkozó megszorítások egészen 2021 második feléig fennmaradhatnak. Mindemellett megjegyzik, hogy mély recesszióba fognak zuhanni a világ nagy gazdaságai 2020 első felében.
Azok az országok, amelyek képesek széles körű tesztelésre, jelentős költségvetési ösztönzőcsomaggal támogatni a gazdaságot, vagy azok, amelyeknek magas szintű kapacitásaik vannak az állami egészségügyi rendszerben, jobban fognak teljesíteni gazdasági értelemben - vélik az elemzők.
Kapcsolódó
A WIIW szerint a gazdag nyugat-európai országoknak lesz arra lehetősége, hogy jelentős forrásokhoz jussanak a költségvetési ösztönzéseikhez, de ez a lehetőség sok feltörekvő gazdaság számára (beleértve Kelet-Európát is) nem áll fenn. Nekik maradhatnak a megszorítások, amelyek a recessziót csak felgyorsíthatják. Az elemzők úgy látják, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) fontos szerepe lesz a feltörekvő piacok visszaesésének mérséklésében.
A "nagyágyúk", mint az USA, Kína és az eurózóna mindent megtesznek annak érdekében, hogy felélesszék a világgazdaságot, de itt is vannak kockázatok. Az egyik ilyen éppenséggel az USA-hoz kötődik, ahol Donald Trump elnökké választása óta sorra mozdították el a szakértőket a kulcspozíciókból, a másik az euróövezethez kapcsolódik, ahol a költségvetési kérdésekben a szokásos észak-déli ellentét éleződik. Annak ellenére, hogy jelentős összegekről szóló ígéretek hangzottak el, megvan annak a kockázata, hogy a pénz nem fog eljutni azokhoz az emberekhez és vállalatokhoz, amelyeknek erre a legnagyobb szükségük lenne. A WIIW szerint az "ideális" gazdaságpolitikai válasz az lenne, ha készpénzt juttatnának a kis- és középvállalatok számára, hogy azok meg tudják tartani az alkalmazottaikat és a bankrendszerben pedig fenn lehessen tartani a likviditást.
Ez az év sokkal rosszabb lesz, mint 2009
A kutatók szerint a jó hír, hogy a Kelet- Közép- és Délkelet-Európára (CESEE) régióban a vírusfertőzés tejedése lassabb, mint Nyugat-Európában, de ez annak is lehet az eredménye, hogy sokkal kevesebb embert tesztelnek. A rossz hír viszont az, hogy még a korábbi impresszív növekedési szintekkel nézve is a helyzetet, a CESEE régió gazdaságaira mért csapás jelentős lesz. Ehhez nem volt hasonló mértékű válság a szocialista blokk fennálása idején, ezért a teljes gazdasági hatás megítélése jelen pillanatban lehetetlen. A kutatóintézet emiatt közölte: a régióra vonatkozó gazdasági előrejelzésének publikálásával április végéig vár.
Ez év sok országnak sokkal rosszabb lesz, mint a 2009-es év volt. A jelenlegi helyzet alapján ebben az évben a legjobb forgatókönyv szerint alig nulla fölötti stagnálással számol a kutatóintézet, de az alapforgatókönyv már átlagosan 3-5 százalékos visszaesést valószínűsít, míg a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 10 százalék, vagy ennél is nagyobb zsugorodás is jöhet a régió nem EU-tag országai körében, de utóbbi még néhány EU-tagnál is elképzelhető. A WIIW szerint a magyar gazdaság idén várhatóan 1,8 százalékkal fog növekedni.
Az optimista forgatókönyv akkor valósulna meg, ha a vírus terjedését gyorsan megállítanák, tömeges teszteléseket hajtanának végre a következő hónapokban, Európa-szerte pedig nagy összehangolt intézkedések születnének. Ezzel a felállással azonban meglehetősen szkeptikusak a WIIW elemzői.
A legrosszabb forgatókönyv alapján az országok elvesztenék a hozzáférésüket a külső pénzpiacokhoz és összeomlana az egészségügyi ellátás, ami drasztikus költségvetési megszorításokat eredményezne, a gazdasági életre vonatkozó szigorú korlátozások pedig sokkal tovább fennmaradnának, mint az jelenleg látható.
Az egészségügyön sok múlik most
Abban, hogy a koronavírus-járvány mekkora kárt okoz a gazdaságokban, a WIIW meglátása szerint két dolog fog kritikus szerepet játszani: az egészségügyi rendszer kapacitása és a fiskális mozgástér. (Az egészségügyi rendszer szempontjából a régióban Magyarország nem tartozik a kockázatos országok közé a WIIW elemzése szerint.)
A gazdaságpolitikai válaszok viszont egyelőre meglehetősen különbözőek voltak. A monetáris politika már a legtöbb helyen, ahol erre volt tér, reagált a helyzetre és a gazdaságot alacsonyabb kamatokkal, a bankrendszer számára biztosított likviditással próbálja ösztönözni. A WIIW azonban megjegyzi, hogy most a fő döntéshozói tér a fiskális oldalon lesz.
Amit költségvetési téren eddig bejelentettek, azok meglehetősen visszafogott intézkedések, ahol viszont ambiciózusabb csomagokat hirdettek ki, ott meg felmerül a kérdés, hogy miből lehet majd finanszírozni. Eddig a legjelentősebb - a GDP 10 százalékára rúgó - csomagot Litvánia jelentette be, de a lett, észt és horvát gazdasági mentőöv is a GDP 7 százalékát teszi ki. A maradék országok egy részénél még lehet a kontraciklikus válaszintézkedéseket alkalmazni, de van, ahol csak a szigorú megszorítások maradnak. A WIIW továbbá rámutat, hogy vannak olyan országok is, amelyek már most is kapnak nemzetközi segítséget (például az IMF-től, az EU-tól vagy Oroszországtól), de ezek a GDP-hez mérten elenyészőek.
Összességében a bécsi szervezet elemzői úgy vélik, hogy költségvetési szempontból az uniós tagállamoknak nagyobb esélyük lesz ezt a válságot jobban átvészelni, de a 2007-ben és 2013-ban csatlakozottakkal kapcsolatban már nem ennyire biztosak az elemzők. A pénzügyi forrásokért folyó harcban a CESEE régió nem EU-tagállamai komoly kockázatokkal szembesülhetnek, míg több uniós tagállam esetében ez egy valós kockázati tényezőként jelenik meg.
Az államadósság még visszaüthet
Az államadósság a régióban az előző, 2008-as válság óta általában véve csökkent, de sok országban még mindig relatíve magas. Utóbbiak körébe tartozik Magyarország is, ugyanakkor a WIIW nem valószínűsíti, hogy Magyarország (és Szlovénia) komolyabb problémákba futna a külső finanszírozás tekintetében. Ez azonban nem mondható el Horvátországról, Albániáról és Montenegróról, ezek az országok sérülékenyek lehetnek, úgy ahogy Románia is az ikerdeficitével. A WIIW egyébként arra számít, hogy a válság következtében az államadósságok jelentősen meg fognak ugrani a régióban és ezek a magas szintek a következő években is fennmaradnak.
Magyarországra számára kockázatos lehet a kereskedelmi nyitottság. A kutatóintézet szerint a CESEE régióban a visegrádi országokat különösen rosszul érintheti a koronavírus-járvány, miután az jelentős zavarokat okozott a globális kereskedelemben. A régióban Szlovákia után Magyarország a legnyitottabb gazdaság.
Középtávon azonban nem valószínű, hogy a kereskedelmi nyitottság fogja a főszerepet játszani a gazdasági visszaesésben. Az elemzők ugyanis azt feltételezik, hogy a legnagyobb kiesést a belső kereslet bezuhanása fogja okozni. A CESEE régió országai azoban kaphatnak egy kis löketet abból, ha Ázsia talpra áll, Közép-Európa kis nyitott gazdaságai pedig még Németországtól is kaphatnak lendületet, ahol hatalmas költségvetési ösztönzőcsomagot jelentettek be, aminek vélhetően lesz pozitív tovagyűrűző hatása más országokra is.
A járvány miatt a turizmus is meglehetősen nagy ütést kapott, ami a turizmustól erősen függő országok - mint például Horvátország, Montenegro és Albánia - számára jelenthet komoly gondot. A WIIW megjegyzi, hogy ez az ágazat az elmúlt években viszont más régiós országban is gyorsan bővült, így az emiatti kiesés is több gazdaságot érinthet kellemetlenül. Boszniában, Törökországban, Bulgáriában, Észtországban és Szlovéniában a turizmus a GDP-nek már a 10 százaléka körüli hányadot adja.
Az elemzés készítői úgy látják, hogy a jelenlegi helyzetben a digitalizáció nagy lendületet vesz a régióban.