Meglepő állítással álltak elő a svájci UBS bank elemzői: a koronavírus-járvány hosszabb távon növelni fogja az emberek várható élettartalmát.

Látszólag ennek éppen ellenkezőjére kellene számítanunk, hiszen - ahogy a világ legfejlettebb országainak összehasonlítása alapján az OECD megállapítja - a születéskor várható élettartam szorosan összefügg azzal, mekkora jövedelmet érnek el az emberek, s így milyen életminőséget tudnak biztosítani maguknak. A koronavírus-pandémiához kapcsolódó gazdasági válság miatt számtalan munkahely szűnt meg, következésképpen sokan vesztették el jövedelmüket, ami rontja az esélyüket arra, hogy sokáig éljenek.

Az UBS kutatása azonban messzebbre tekint, azt firtatja, milyen hosszú távú járulékos hatásai lehetnek a világot 2020-ban két vállra fektető járványnak és azzal járó gazdasági válságnak. Vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a pandémiának a következő években, évtizedekben olyan hasznos következményei lehetnek, amelyek bőven ellensúlyozzák a jelenlegi káros hatásokat. Ennek részeként növelni fogja az emberek születéskor várható élettartamát is.

Egészségügy

Az elemzők pontokba szedték, milyen hatást gyakorol a koronavírus-járvány az egészségügyi ellátásra, illetve kutatásra.

  • Az első következtetés lényegében magától értetődik. A kormányok járvány és az azzal járó gazdasági válság hatására gazdasági hasznot fognak látni abban, hogy prioritásként kezeljék az egészségügyi ellátás javítását.
  • A második egy közvetett hatás, amire egyébként Kínában már látunk is példát. A betegek és kontaktjaik nyomon követése érdekében javulnak és bővülnek az arcfelismerő rendszerek és más nyomon követő eszközök. (Ez egyébként sajnálatos módon a biztonság javítása mellett az emberek életének kontroll alá vételére is módot ad.)
  • A harmadik egy másik technológiai változás, a nagy tömegű adat feldolgozásának lehetősége, ami felgyorsítja a gyógyszerfejlesztést.
  • A negyedik szintén az adatbázisokkal függ össze, javulhat az emberek betegségeinek, vizsgálatainak és kezeléseinek személyes nyilvántartása, ami javíthatja jövőbeni ellátásuk hatékonyságát.
  • Az ötödik, hogy nagy hangsúlyt kaphat a telefonos orvosi segítségnyújtás, ami csökkenti a betegek és az egészségügyi személyzet közvetlen érintkezésének szükségességét.
  • A hatodik, hogy jobban terjedhet az egészségügyi védekezési és kezelési eszközök 3D-s előállítása, ami felgyorsítja és olcsóbbá teszi ezt a folyamatot.
  • A hetedik egy feltételezés: megjelenhetnek azok a drónok, amelyek képesek kiszűrni a fertőzött embereket a tömegből, illetve a robottaxik, amelyek elszállítják őket a kórházba.
  • A nyolcadik a vírusadatbázisok bővülése a további kutatások, gyógyszer- és oltásfejlesztések támogatására.

Életmódváltozás

Az elemzők felhívják a figyelmet a modern kor egyik legismertebb népbetegsége, az elhízás és a pandémia összefüggésére is. Az elhízás a hosszú élet egyik legnagyobb ellensége, továbbá az emiatt kieső munkaerő a GDP bővülését is fékezi. A nagyobb jövedelem, amely az OECD szerint a várható élettartam növekedésének legfőbb segítője, egyben az elhízásnak kedvez, amivel az egyik oka a korai, indokolatlan halálnak. A pandémia azonban ráirányította a figyelmet a megelőzés fontosságára, így a kormányok az emberek egészségének romlását megelőző programokra is többet fognak költeni.

A kormányok egészségügyi politikája fontos, ám amint azt a megelőzés is mutatja, még fontosabb, az emberek viselkedése és egymáshoz fűződő viszonya. Vannak jelei annak, hogy ez a világjárvány hatására gyorsan változik. Az otthoni főzés például hasznos lehet, mert több zöldséget fogyasztanak az emberek, bár hozzájárulhat ahhoz is, hogy felszedjenek néhány kilót. Az UBS tanulmánya felhívja a figyelmet arra, hogy vannak jelei a dohányzás visszaszorulásának és az aktívabb szabadtéri mozgás iránti igény növekedésének.

Pénzügyek

Az UBS azonban egy bank, így elkerülhetetlen, hogy szakértőinek vizsgálata ne elemezze a várható hosszabb élettartam pénzügyi hatásait. Első ránézés a hatás jó, miután hosszabb ideig dolgozó munkaerőt és nagyobb fogyasztást eredményez. Nagy kérdés azonban, hogy mikor mennek az emberek nyugdíjba. Ha ezt korábban teszik, akkor nagyobb megtakarításokat halmoznak fel, mert tartanak az alacsony nyugdíjtól, ami pénzbőséget, s ezzel alacsonyabb kamatokat eredményez. Emellett rövidebb távú, következésképpen kockázatosabb befektetéssé teszi a nyugdíjalapokat.

Összességében kijelenthetjük, hogy a várható élettartam növekedése fel fogja pörgetni az egészségügyi eszközök és ellátórendszerek fejlesztését, továbbá jó hatással lesz a lakáspiacra vagy az olyan ingatlanok piacára, amelyekben idősotthonok működnek. Emellett a tovább élő népesség többet költ kikapcsolódásra, pihenésre, a bőséges szabadidő eltöltésére. Ezért az UBS elemzői azt javasolják a hosszú távon gondolkodó befektetőknek, hogy ne adják el az üdülőhajókat üzemeltető cégek részvényeit. Igaz, hogy ezeket is megviselte a pandémia, ám hosszabb távon jó befektetésnek bizonyulhatnak.