Ha valamit jól akarsz csinálni, azt csináld magad! Ezt az elvet elevenítette fel az amerikai Johnson & Johnson, amikor felvásárolta azt a vállalatot, amely koronavírus-oltásának egyik kulcsfontosságú összetevőjét gyártja. Az indoklás szerint teljes felelősséget akarnak vállalni azért, ami az Emergent BioSolutions baltimore-i gyárban történik, azt követően, hogy korábban a cég dolgozói tönkretettek 15 millió vakcinadózist, mert véletlenül összekeverték az összetevőit az AtraZeneca/Oxfordi Egyetem párosnak készülő alapanyag elemeivel.

A cégfelvásárlás egy olyan időszakban történik, amikor amúgy is divatba jött a nagyvállalatok körében a vertikális integráció bővítése – írja elemzésében Brooke Masters, a Financial Times publicistája. Valójában semmi újat nem találtak fel, csak egy korábban idejétmúltnak tartott megoldást elevenítenek fel, miután a járvány miatt gondjaik akadtak a beszállítóikkal és egyre nagyobb nyomás alatt vannak, hogy érvényesítsenek etikai elveket is tevékenységükben.

Kapcsolódó

A vertikális cégintegrációt a skót-amerikai Andrew Carnegie 19. századi acélmágnás találta ki. Először megvette acélöntödéjét, majd vásárolt hozzá szénmezőket és vasérckitermelő helyeket, aztán vett még vasúti összeköttetéseket és hajókat is, hogy ne csak a termeléstől a gyártásig fogja össze a gazdasági tevékenységét, hanem még a szállítás is a kezében legyen. Mindennek segítségével a világ egyik leggazdagabb embere lett.

Nem olyan egyszerű

Persze, mint mindennek, ennek is van hátránya. Ha egy vállalat mindent házon belül akar megoldani, akkor ebben sok tőkét kell lekötnie és alkalmazottainak nagyon eltérő dolgokhoz kell érteniük. Éppen ezért az elmúlt évtizedek arról szóltak, hogy a világszinten tevékenykedő vállalatok külföldön kerestek olyan beszállítókat, akik olcsóbb emberekkel dolgoztak és olcsóbban jutottak a nyersanyagokhoz, mintha maguk látták volna el a feladatokat. A beszállítók előnye ebben a viszonyban, hogy sokféle vevőt szolgálhatnak ki, és könnyen igazodhatnak a kereslet és a kínálat ingadozásához.

A alkalmazásukban rejlik egy nagy pénzügyi lehetőség is, nevezetesen a házon belüli költségeket, főként a béreket azonnal ki kell fizetni, míg a szállítóknak járó átutalásokat el lehet csúsztatni, ami gyakorlatilag egyfajta forgóeszköz-hitelt biztosít a megrendelőnek anélkül, hogy kamatot kellene fizetnie. Az eredmény látványos: az Airbus például 12 ezer, a Nestlé 165 ezer beszállító partnerrel dolgozik.

Változnak az idők

Azok a cégek, amelyek először elevenítették fel a vertikális integráció eltemetett módszerét, komoly előnyre tehettek szert versenytársaikkal szemben. Az elektromos autókat gyártó amerikai Tesla így tett az akkumulátorgyártással. A Nevada államban felépített saját gyárából szolgálja ki ez irányú szükségleteit. Egy másik amerikai óriáscég, az Amazon online könyvesboltból nőtte ki magát kiterjedt logisztikai rendszerrel és szolgáltatásokkal működő kiskereskedővé.

A vertikális integráció segítségével ki lehet küszöbölni az olyan problémát, mint az elsősorban az autógyártókat érintő chiphiány, ami 2021 elején több cégnél okozott leállásokat, el lehet kerülni a  szűk szállítási keresztmetszeteket, mérsékelni lehet a geopolitikai kockázatot, illetve az abból eredő veszélyt, hogy a megrendelőnek meg kell osztani technológiai titkait és szellemi tulajdonait a neki termelő cégekkel. Emellett van egy nagyon új körülmény is, ami ebbe az irányba tolhatja a vállalatokat, mégpedig a fogyasztóknak az az elvárása, hogy a termék, amit megvásárolnak etikus módon készüljön. Például ne járuljanak hozzá gyermekmunkát alkalmazó beszállítók.

Az előnyöket és a hátrányokat mérlegre téve hozhat jól döntést egy cég. Arra a kérdésre kell választ adnia, hogy megvan a szakértelme annak a tevékenységnek az elvégzéséhez, amelyet be akar vonni vertikális szervezetébe, és el tudja-e adni másoknak is azokat a termékeket, amelyet így saját szükségletén felül előállít. A Johnson & Johnson esetén a vakcinaellátás biztonsága érdekében az amerikai kormány kérte, hogy vegyék meg a beszállítót a további galibák elkerülése érdekében. Az önállóan cselekvő cégeknek óvatosnak kell lenniük, de az okos vertikális integráció kifizetődő lehet.