Svájcban a napokban a rohamrendőrségnek kellett körbevennie Zürich főpályaudvarát, hogy megvédjék az ott lévő oltóközpontot az oltásellenes tüntetőktől. A 26 éves Nicolas A Rimoldi, az egyik demonstráló emberi jogi mozgalomnak tartja fellépésüket. Szerint morálisan elfogadhatatlan, hogy az emberekre erős nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy beoltassák magukat, ráadásul sérti az alkotmány, és egyszerűen nem helyes – idézte a tüntetőt a Financial Times. Egyes tüntetők óriási tehénkolompokat hordtak a vállukon arra utalva, hogy vidéken erős az oltásellenesség.

Annak ellenére, hogy Svájc a világ leggazdagabb országainak egyike csak a lakosság 33,6 százaléka még nem kapott egy oltási dózist sem. A hezitálás főként a német ajkú, keleti kantonokban jellemző, ami felhívja a figyelmet arra, hogy Németországban és Ausztriában is sokan elutasítják az oltás. Az előbbi országban 30,4, az utóbbiban 33,1 százalék azok aránya, akiket még egyszer sem szúrtak meg. Eközben a fertőzések száma a járvány jelenlegi, negyedik hullámában mindhárom országban kiugróan magas.

Kapcsolódó

A vakcina visszautasítása a felnőttek minden korcsoportjában jellemző és nem függ az emberek politikai meggyőződésétől, ami így már komolyan veendő szociológiai jelenségnek tűnik. Németországban főként a gazdag déli tartományokban, Bajorországban és Baden-Württembergben, illetve a keleti régióban figyelhető meg. Markus Söder bajor miniszterelnök azzal magyarázza a jelenséget, hogy Dél-Németországban nagy az úgynevezett Querdenkerek (másként gondolkodók) aránya a lakosságban. Szerinte két járvány sújtja az országot, egyrészt a koronavírus, másrészt a Querdenkerek, illetve a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt oltásellenes propagandájának terjedése.

Racionális magyarázat

Suzanne Suggs, a Luganói Egyetem kommunikációval foglalkozó professzora szerint az a baj, hogy a hatóságok a német nyelvterületen racionális érvekkel akarják meggyőzni az embereket az oltás beadatásáról, mellőzik az érzelmi hatást. Ennek hiánya utat nyit az összeesküvés-elméletek előtt, amelyek ellátják az érzelmi azonosulás funkcióját, miután ezeket a lakosság alulinformált részének sokkal könnyebb befogadnia, mint a vakcinák mellett szóló észszerű érveket.

Németországban 14 millióan vannak, akik jogosultak lennének az ingyenes állami oltásra, ám úgy döntöttek, hogy nem kérnek belőle. Jellemző, amit Berlin egyik elővárosában, Hohenschönhausenben mondott egy nő, aki sorban állt az oda érkező oltóbusz előtt. Általában nem ellenzi az oltást, ám konkrétan nincs meggyőződve arról, hogy a koronavírus-oltások biztonságosak. Mivel azonban elvesztheti az állását, ha nem oltatja be magát, úgy döntött, kéri a szúrást.

Az Erfurti Egyetemen készült közvélemény-kutatásban a vakcinát elutasítók 80 százaléka azzal érvelt, hogy mérlegelte az oltás előnyeit és kockázatait, majd az elutasítás mellett döntött. A beoltatlanok 41 százaléka szerint egyszerűen nincs szükség az oltásra. Eközben az 1,5 millió lakosú Felső-Ausztriában, a vakcinaszkeptikusok fellegvárában november második hetében több fertőzöttet regisztráltak, mint az Ibériai-félsziget magasan átoltott népességében.

Elitellenesség

A vakcianaellenesség szoros kapcsolatot mutat a politikai elitellenességgel és a populista politika támogatásával. A Forsa közvélemény-kutató intézet a német egészségügyi minisztérium kérésére készített felmérése azt az eredményt hozta, hogy a megkérdezettek fele a populista AfD-re szavazott a szeptemberi németországi parlamenti választáson. Ausztriában a hasonló irányultságú Szabadságpárt nem titkolja oltásellenességét. Herbert Kickl, a párt elnöke a napokban arról beszélt, hogy „elborzasztó” kapcsolat van a vakcinák és a tumorok között.

Svájcban november végén szavaz a nép a szövetségi kormány rendkívüli járványügyi intézkedési felhatalmazásáról. A populista Svájci Néppárt nyíltan kampányol a kormánnyal szemben. Egy nemrégiben készült felmérés szerint a párt támogatónak 51 százaléka nem kapott koronavírus-oltást.

Mindenhol felüti a fejét

Német nyelvterületen elterjedt, hogy a vakcinatagadókat a Schwurbler (ostoba bugris) névvel illetik, de a helyzet ennél bonyolultabb. Amikor szeptemberben az új MFG vakcinaellenes párt helyeket szerzett egy regionális választáson, kiderült, hogy a szavazóinak csak 30 százaléka volt korábban a radikális jobb támogatója.

További 30 százalékuk a mérsékelt jobboldalra szavazott, 16 százalékuk a szociáldemokratákra és 12 százalékuk a Zöldekre. Kor szerint sem lehet szelektálni: az említett zürichi tüntetés résztvevőinek átlagéletkora 20 év volt és több követőjük van az Instagramon , mint a svájci Zöldek és szociáldemokraták ifjúsági mozgalmainak.