Miközben az Egyesült Államok vezetését kárhoztatják a pandémia gyenge kezeléséért, a németet viszont dicsérik, úgy tűnik, a következő csatát, a lakosság minél gyorsabb beoltását a koronavírus-fertőzés ellen az USA nyerheti meg Németországgal szemben - derül ki a Spiegel International cikkéből. Az Egyesült Államokban ugyanis a következő két-három hétben 20 millió embert akarnak beoltani, majd március végére 100 millióan kaphatják meg a két szúrással járó vakcinát, ami megközelíti a lakosság 30 százalékát.

Eközben a német egészségügyi minisztérium szerint Németország első körben 200 ezer ember beoltásához elegendő 400 ezer adagot kap, márciusig pedig 11-13 millió embert láthatnak el a védelemmel, ami a lakosság kevesebb mint 15 százaléka. A történet vége az lehet, hogy Németországban még 2021 őszén is korlátozások lehetnek a hiányos védettség miatt, mivel az EU túl későn, és ha a szállítás ütemezését is figyelembe vesszük, akkor nem kellő mennyiségű vakcinára kötött szerződést. Ráadásul a beérkező készletet meg kell osztani az uniós tagállamok között.

Kapcsolódó

Félrevezető matek

A tudósok szerint ahhoz, hogy a német lakosság 60-70 százaléka védetté váljon a koronavírussal szemben, azaz az úgynevezett nyájvédettség eléréséhez 100-120 millió dózis oltóanyagra van szükség, mivel - egy kivétellel - mindegyik vakcina kétszúrásos. Az EU összesen 1,3 milliárd dózist rendelt, amelynek 18,6 százaléka jut a németekre. Ez a 250 millió adag látszólag több mint mint elegendő, ám a Spiegel cikke szerint a számok félrevezetőek.

A belátható jövőben két biztos forrásból érkezhet oltás. Az amerikai-német Pfizer/BioNTech és az amerikai Moderna készítménye lesz elérhető. Az előbbit december 21-én engedélyezte, az utóbbit várhatóan január 6-án fogja engedélyezni az európai gyógyszerhatóság (EMA). Az előbbiből 45 millió, az utóbbiból 15 millió dózisra számíthat Németország 2021 első felében. Ez a 60 millió ennyi időre kevésnek tűnik.

A további szállítmányok bizonytalanok. Az angol-svéd AstraZeneca/Oxfordi Egyetem páros az ősszel kénytelen volt egy időre felfüggeszteni a készítménye tesztjét, és miután újrakezdték a vizsgálatokat és végeztek, zavaros adatokkal álltak elő a vakcinájuk hatékonyságáról. A francia Sanofi elhalasztotta oltása engedélyezését 2021 végéig, a német CureVac készítménye várhatóan nyár előtt nem kerül piacra. A legjobban az amerikai Johnson & Johnson áll, amelynek oltását márciusban engedélyezhetik.

Lassú EU

A probléma gyökerét valójában jó fél évvel korábban kell keresni. Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia külön vakcinavásárlási szövetséget kötött 2020 tavaszán, és lekötött az AstraZenecától 400 millió dózist, mivel úgy látták, hogy az EU nem mozdul ebben az ügyben, miközben sok ország a világon már lépett. Aztán június közepére az Európai Bizottság és felébredt, és elővezette a közös európai oltásstratégiát, igaz, a lassúságot indokolhatja, hogy az egészségügy tagállami hatáskör.

Augusztus és október között az unió aláírta első szerződéseit a Sanofival, a Johnson & Johnsonnal és az AstraZenecával. Eközben a legígéretesebb készítmények készítőivel, a Sanofi/BioNTech párossal és a Modernával - amelyek már júliusban jó teszteredményeket produkáltak - nem volt szilárd megállapodása, ami azért gond, mert a cégek világossá tették, hogy két szempont alapján döntik el a szállítási sorrendet: az országok népessége és a vevővel kötött szerződés dátuma alapján.

Francia-német villongás

Az USA az utóbbi két gyógyszergyártóval 600, illetve 500 millió dózisra szerződött júliusban, Japán, Kanada, Hongkong és más országok nyár végén-ősz elején tették ugyanezt. Az EU csak november közepén szerződött, ráadásul jóval kevesebb adagra, mint kellett volna. Például 200 millióra plusz opcionálisan, későbbi szállításra további 100 millióra a Pfizer/BioNTechhel. A Spiegel jól informált forrásai szerint a szállító 500 milliót ajánlott.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter mások mellett próbált lobbizni, hogy többet rendeljenek azoktól a szállítótól, amelyeknek már rendelkezésre állt a készítményük, ám más európai országok ellenálltak a követelésnek. Például Franciaország, amely arra hivatkozott, hogy a francia Sanofitól már rendeltek 300 millió dózist, más szóval e szerint a németek azért pattanhattak le, mert nem volt német gyártó a játékban. Az Európai Bizottság tagadja ezt magyarázatot, állításuk szerint Párizs nem tett lépéseket a Sanofi érdekeinek védelme érdekében.