Anders Tegnell járványügyi szakember, a svéd kormány egészségügyi védekezésének vezetője kijelentette, hogy egyelőre nincs jele Svédországban annak, hogy kialakult volna a társadalomban az úgynevezett nyájvédettség, azaz a közösség természetes immunitása a koronavírus-fertőzéssel szemben - írta az amerikai The Hill hírportál. Tegnell azzal vált híressé, hogy az irányításával Svédország egészen más utat járt be az egészségügyi válság kezelésében, mint a világ szinte minden országa. Elkerülték a nagy karanténokat, még az iskolákat sem zárták be, abban bízva, hogy így gyorsabban kialakul a társadalom természetes védettsége. Ezen az úton Svédországon kívül Japán jár meglehetősen jó válságkezelési eredménnyel.

Nehéz kérdés

Kapcsolódó

A nyájimmunitás ügye nehéz kérdés - mondta Tegnell a minap a Bloombergnek, elismerve, hogy nem látják ennek olyan szintű kialakulását, amely képes lenne lefékezni a járvány terjedését. Svédországban nem októberben gyorsultak fel a fertőzések, mint más országokban, hanem november első heteiben. A korábbi duplájára ugrott teszteléseken kimutatott pozitív esetek száma. Az amerikai Johns Hopkins University adatai szerint a tízmilliós Svédországban 250 ezer fertőzést jegyeztek fel 6500 haláleset mellett.

Vannak olyan szakemberek az USA-ban is, akik azt javasolták Donald Trumpnak - például Scott Atlas, aki tagja az elnök egészségügyi tanácsadó csapatának -, hogy a nyájimmunitás kialakítása legyen a kormány válságkezelésének célja. Az egészségügyi szakemberek többsége azonban azzal utasította el ezt, hogy amíg a lakkosság kétharmada megfertőződik, ami a nyájimmunitáshoz szükséges, addig nagyon sokan életüket veszthetik, mert egyszerre túl sokan fertőződnek meg, ami meghaladná az egészségügyi ellátási rendszer kapacitását.

Példa vagy nem példa

A természetes védettség kialakulásának hívei Svédországot szokták példának hozni arra, hogyan is kellene kezelni válságot, Tegnell azonban visszautasítja a példálózást. Állítása szerint a svéd válságkezelésnek nem a nyájimmunitás kialakítása a célja, hanem éppen azt teszik, amit más országokban is, nevezetesen igyekeznek lassítani a járvány terjedését. Szó sincs arról, hogy hagynák a vírust szabadon fertőzni.

A lényeg az, hogy míg más országokban a kormány hoz korlátozó intézkedéseket, amelyeket akár rendőri szigorral tartat be, addig Svédországban egyfajta láthatatlan, virtuális korlátozó rendszer működik. A svédek lényegesen megváltoztatták viselkedésüket - fejtegette Tegnell, aki egyedi módszerével rajongótábort szerzett magának a világon. Az emberek nem utaznak még a szomszédos országokba se. A repülőterekről nem indulnak járatok a vonatok üresek. Egy szóval a társadalom önkéntes belátásán alapuló korlátozások helyettesítik a kormányzati regulát.

A Bloomberg megjegyzi, hogy a svédek nagyobb kitettsége a fertőzésnek tükröződik az adatokban is. Egy friss felmérés szerint a főváros, Stockholm lakosai közül minden harmadik hordozza a koronavírus elleni antitesteket. A svédek ebben lényegesen különböznek a szomszédos skandináv országok lakóitól.