Ötödével többet fizetett ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő táppénzre az idei első félévben, mint az ezt megelőző évben - írja a G7. Ráadásul ez a nagy növekedés úgy következett be, hogy a munkavállalók száma csökkent a koronavírus-járvány miatt, és ennek lefelé kellett volna húznia a kiadásokat.
A hagyományos táppénz összege ugrott csak meg igazán, a gyermekápolási és a baleseti táppénzkiadások még a bérnövekedés mértékét sem érték el. Mindez arra enged következtetni, hogy a vállalkozásoknak adott kormányzati segítség szűkmarkúsága, és a fejlett világban példátlanul alacsony és rövid ideig tartó munkanélküli segély miatt sok esetben a táppénzhez menekülnek a munkavállalók.
A táppénzkiadások megugrásának más okai is lehetnének, például egy komolyabb influenza járvány, ám idén enyhébb volt ez a járvány, mint tavaly. Elvileg a koronavírus is lehetett volna a magasabb táppénzes kifizetések oka, csakhogy június végéig összesen 4155 beteget diagnosztizáltak a koronavírus okozta betegséggel, és ez még az influenzásokhoz képest is nagyon kevés.
Így összességében az látható, hogy a csupán három hónapig folyósított, ráadásul a bérnek csak 60 százalékát kitevő, és még minimálbérben is maximalizált - azaz jelenleg legfeljebb 161 ezer forintos - álláskeresési járadéknál sok esetben jobban megéri táppénzre menni.