A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírek hullámvasútba ültetik az érdeklődőket, egymást követik a baj nagyságára figyelmeztető és a reményt keltő információk. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) legfrissebb felmérése, amely a vakcinák hatását vizsgálta, arra a következtetésre jutott, hogy az oltások hatásosabbak, mint eddig gondoltuk. Nem csupán a minimumot teljesítik, mármint azt, hogy megvédik a beoltottakat a súlyos koronavírus-betegségtől, miközben tovább fertőződhetnek az emberek, hanem radikálisan csökkentik a fertőzéseket – írja Faye Flam, a Bloomberg tudományos kutatásokkal foglalkozó publicistája.

A CDC 4000 olyan embert vont be a vizsgálatába, akik 2020 decembere és 2021 márciusa között kapták meg a Pfizer vagy a Moderna gyógyszergyártó oltását. Az egészségügyben, a szállításban dolgozók és tanárok vettek részt a tesztben, amely az aktív közreműködésüket feltételezte. Arra kérték ugyanis őket, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel az egészségi állapotukat és hetente teszteljék magukat. Ennek alapján a kutatás készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a beoltott emberek körében 90 százalékkal csökkentek a fertőzések. Akiket nem tudott megfertőzni a vírus, azok másoknak sem adták tovább a kórokozót.

Kapcsolódó

Mi van az új változatokkal?

A nagy kérdés az új vírusváltozatok ügye. Ezek egy része ki tudja játszani azokat az antitesteket, amelyeket egy korábbi koronavírus-változat ellen kifejlesztett oltás generál az emberekben. A szakértők, köztük Paul Offit, a philadelphiai kórház orvosa ezzel kapcsolatban is optimista. A meglévő oltások hatásosnak bizonyultak a mutánsokkal szemben is, különösen az angol (B.1.1.7) változattal szemben.

Bizakodását részben arra alapozza, hogy a friss CDC-kutatás már nem klinikai, hanem valós körülmények között zajlott, és eléggé nagy mintán ahhoz, hogy megbízható legyen. A vakcinák fejlesztésének végső fázisában végzett tesztekkel szemben azt szokták érvként felhozni, hogy kevés embert érintenek, ezen belül is mind a beoltott, mint a placebót kapó tesztalanyok közül viszonylag kevesen fertőződnek meg.

Ebben a kutatásban 161-en kapták el a fertőzést a kontrollcsoportban, miközben a közel 2500 beoltott emberből csak nyolcan jártak így az első és a második oltásdózis beszúrása között eltelt három-négy hétben. Csak hárman fertőződtek meg azt követően, hogy mindkét dózist megkapták, mégpedig a második szúrás után két héttel.

A nevezetes emlékező sejtek

Offit szerint azért van okunk az optimizmusra, mert az oltások nem csupán az egy-egy vírusváltozat ellen hatásos antitestek előállítására ösztönzik az emberi szervezetet, hanem az úgynevezett emlékező sejtek (T-sejtek) termelésére is, amelyek többféle mutánst képesek legyűrni, és hosszú ideig megmaradnak védve a gazdájukat. A szakértő különösen nagyra tartja a Johnson & Johnson vakcináját, amely egy szúrásra T-sejtes ellenállást generál, míg a Pfizer és a Moderna termékei ezt inkább csak a második szúrás után érik el. (Éppen ezért nem ajánlja a második oltás halogatását.)

Mindezek alapján Monica Gandhi, a fertőző betegségek szakértője úgy véli, hogy a vakcinák gyakorlatilag véget fognak vetni a járványnak. A T-sejtek felveszik a harcot a különböző mutációk ellen. Valójában nem is érti pontosan mindennek a hatásmechanizmusát, de úgy látja, hogy az oltások megteszik, amit az emberek várnak tőlük. (Éljen!) Ezzel együtt sem ő, sem Offit nem számít arra, hogy az átkozott vírus úgy eltűnik a semmibe néhány hét alatt, ahogy bő egy éve megjelent. Ugyanakkor úgy vélik, hogy hosszú távon kisebb veszélyt jelenthet majd, mint a szezonális influenza, amely folyton visszatér az emberek életébe.