Korábban elképzelhetetlen kijelentést tett Ben van Beurden, a Royal Dutch Shell olajmulti vezérigazgatója a minap. "Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megőrizzük a vállalatunk pénzügyi rugalmasságát, annak ellenére, hogy fogalmunk sincs, mi fog történni a jövőben." A cég a második világháború óta először jelentette be, hogy csökkenti osztalékát. Nem az utóbbi a meglepő, mert az logikus válasz az olajpiac és az olajárak összeomlására, hanem az, hogy a vállalat vezetésének előrelátása nullára csökkent - írja a kockázatok egekbe szökéséről szóló elemzésében Andrew Hill, a Financial Times (FT) publicistája.

Van Beurden megérdemli az elismerést azért, hogy beismeri ezt a helyzetet - az FT cikkírója találkozott olyan cégvezetőkkel, akik ötéves terveket készítenek, miközben öt napra sem lehet előre látni. Emellett a Shell élen jár az úgynevezett forgatókönyv-tervezésben, ami azt jelenti, hogy hosszú távú előrejelzéseket készítenek, amelyek között olyanok is vannak, amelyek a legvalószínűtlenebb lehetőségeket vetítik előre.

További beismerések

A brit Next kiskereskedő is elismeri, hogy múltbeli tapasztalatai nem igazítják el azzal kapcsolatban, mire számíthat a jövőben. Simon Wolfson, a cég vezérigazgatója, aki régóta látja el ezt a tisztséget és híres arról, hogy jó előrejelzései vannak, kénytelen volt elrendelni a vállalat márciusban készült prognózisának felülvizsgálatát. A vállalat működéséről készült 15 évre előretekintő stressz teszt - amelyről 2019-ben azt gondolták, hogy világos utat mutat a cégnek - alapos felülvizsgálaton esett át.

Érdekes mellékszála a helyzetnek, hogy a brexit várható hatásairól készül kockázatelemzések viszonylag jól használhatók a jelenlegi helyzetre is - állapította meg Michelle Tuvenson és Danny Ralph, a Cambridge Centre for Risk Studies két vezetője. A kockázatelemzők egyébként a pandémia idején a legkeresettebbe szakemberek. A Hasbro játékgyártótól, a Southwest Airlinesig minden nagyvállalat folyamatosan frissülő előrejelzéseket készíttet. Időnként megnyílik egy ablak, amelyen át beszűrődik valami fény, ám aztán még ez is bezáródik - jellemezte a jóslás nehézségét Jason Davies, a Tesco vezető kockázatelemzője.

Elképzelhetetlen kérdések

A rövid távú becslések mellett, amelyek azt firtatják, hogyan élhetik túl a vállalatok a következő időszakot, olyan lehetőségek is felmerülnek, amelyekre korábban álmunkban sem gondoltak volna. Például, mi történik akkor, ha az országok határai továbbra is zárva maradnak, vagy egyes kormányok a járványra hivatkozva különadókat vetnek ki bizonyos ágazatokra (mint a magyar kormány a kiskereskedelemre)? Hogyan kell kezelni, ha a vállalat egyik felső vezetője külföldi útja során megfertőződik a koronavírussal, és karanténba kerül?

A lényeg az, hogy míg korábban a felső vezetők ahhoz voltak hozzászokva, hogy táblázatokban kapták meg a cégük tevékenységét jellemző számokat és a terveket, amelyeket jól ismert összefüggések alapján, és ezen belül adott biztonsági feltételek mellett kellett elemezniük, ma a legegyszerűbb döntés is - például, hogy újraindítsák-e egy üzemben a termelést vagy egy irodában a munkát - alig kalkulálható kockázattal, sőt a fertőzés lehetősége miatt egyes munkatársakra életveszélyes fenyegetéssel jár.

A cambridge-i kutatók úgy vélik, hogy a járvány hosszú távú következményeként a vállalatok mélyebben beépítik irányítási rendszerükbe a kockázatelemzést. Ez segíti az olyan stratégiai döntések meghozatalát is, mint a vállalatfelvásárlások, és hosszabb távon ellenállóbbá teheti a cégeket a váratlan csapásokkal szemben. Ahogy a Nextnél fogalmaznak: a menedzsmentnek minden elképzelhető és elképzelhetetlen kockázatra fel kell készíteniük a vállalatot.