Európa országai között durva eltérések vannak a járvány hevessége és a halálozási adatok között, amit nehéz megmagyarázni az ellátó rendszer kapacitásával, minőségével, vagy egyéb országok közötti különbségekkel - írják egy nemrég megjelent összefoglaló szerzői, Szijjártó László, Sragner Angéla és Szijjártó Gyula Zsombor.

Összehasonlították a rendelkezésre álló morbiditási és mortalitási COVID-19 adatokat a világ országaiból a BCG oltási szokásokkal a világ országaiban - olvasható a portálon. Munkahipotézisük, hogy ha a BCG protektív hatású a COVID-19 fertőzésben, akkor a morbiditási és mortalitási adatok a BCG-vel jelenleg is oltó vagy a korábbi évtizedekben oltó országokban, valamint a TBC magas pervalenciájú országokban kedvezőbbek, mint az egyáltalán nem oltó országokban. (Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Államok például a nem oltó országok közt van.)

Amerikai epidemiológusok pedig március végén publikáltak egy tanulmányt, amelyben - leegyszerűsítve - azt foglalták össze, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, TBC elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegségben, és ezt a feltevést egy több országban induló vizsgálatsorozattal szeretnék alátámasztani.

Magyarországon elvileg 1954 óta kötelező BCG-védőoltás az újszülötteknek. Szíjjártó azonban kiderítette, nem csak az 1954-ben és azután született babákat oltották be, hanem az iskolások nagy részét is, ezen kívül kampányszerű oltások zajlottak egy-egy területen, ahol a TBC jobban elterjedt, tehát valószínűleg 1954 előtt születettek is kaptak védőoltást. A kötelező BCG-tt újszülött korban a mai napig megkapja élete első hetében szinte minden gyerek.

A szakember hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nem oltó dél-holland tartományokban, illetve Olaszországban kialakult tragikus helyzetnek nem a BCG-oltás hiánya az egyetlen oka. Számos más tényezőre vezethető vissza. Ott, ahol előbb kezdődött a járvány, előrébb járnak, ezért is magasabb a betegek és az elhunytak száma. Az is befolyásolja, milyen életmódot folytatunk. Egy olyan országban, ahol az idősek szinte kint élnek, teraszokon üldögélnek, nagyok a családok, az ölelés, puszi teljesen általános, ott nyilvánvalóan hevesebben robbanhat ki a járvány, mint egy olyan helyen, amilyen Hollandia északi része, ahol egészen másképp működnek a családok, és ahol legfeljebb az első találkozás alkalmával fognak kezet.

Reménykeltő vizsgálatok

A BCG egyébként nem úgy működik, mint a többi oltás, nem a TBC ellen véd, hanem az egyik komplikációt, egy szövődményes agyhártyagyulladást lehet vele valamennyire megelőzni. Azokban a térségekben, ahol a tuberkulózis már ritka betegségnek számít, nem javasolt az általános BCG oltás végzése. Így hazánkban is küszöbön áll, hogy abbahagyjuk a BCG oltást. A BCG oltás hátránya, hogy megnehezíti tuberculozis gyanú esetén a diagnózist, mert a bőrteszt (Mantoux próba) az oltás miatt valamennyire pozitív lesz.

Szíjjártó szerint véletlen és különös szerencse, hogy most a koronavírus-járvány miatt kiderült, hogy a BCG-oltásnak lehet egy ilyen nem várt mellékhatása, és esetleg védelmet nyújthat a koronavírus fertőzéssel szemben.

A BCG oltás nem csak a TBC elleni immunitást alakítja ki valamilyen mértékig, hanem az immunrendszerünk szabályozását is befolyásolja, ám teljes mértékig még nem ismerjük ezeket a mechanizmusokat. Azonban a húgyhólyagrák kezelésében is használják a BCG-oltóanyagot, mivel az immunrendszer olyan választ ad rá, hogy nem csak a legyengített TBC-baktériumokra reagál, hanem más folyamatokat is elindít, ebben az esetben a ráksejtek ellen képes hatékonyan fellépni.

A szakember reméli, hogy a most folyó kutatások gyorsan tisztázzák, hogy valóban véd-e a BCG oltás a koronavírus betegség ellen, s ha igen, akkor érdemes-e oltanunk még és kiket.

További részletek a szeretlekmagyarorszag.hu-n.