A koronavírus-járvány újabb tápot ad a Kína és az Egyesült Államok közti rivalizálásnak, és a történet végén az egyik fél jobban jár majd - kezdi elemzését a CNBC.

A feszültség erősödése azzal kezdődött, hogy a felek egymás kezdték hibáztatni a járvány kitörése miatt. Az USA elnöke azt sem zárta ki, hogy egy vuhani víruskísérletből szabadult el a világjárványt okozó kórokozó, pekingi források azt a történetet találták ki, hogy amerikai beszivárgó egységek vitték be a vírust Kínába. Donald Trump, az USA elnöke újabb büntetővámok bevezetésével fenyegetőzik, a felek elővették a régi vitát arról, hogy joga van-e Kínának katonai bázisokat létrehozni a Dél-kínai-tengeren.

Kapcsolódó

A pandémia erősíteni fogja az USA-Kína stratégiai versengést, ez marad a legfőbb ütközőpont a következő 12 hónapban - véli Hugo Brennan, a Verisk Maplecroft kockázatkezelési tanácsadó cég Ázsiával foglalkozó vezető elemzője. Válságok idején a nemzetek globális rivalizálása inkább erősödik, mint gyengül, a koronavírus-járvány a krónikusan rossz USA-Kína viszony további romlásához vezet - állapította meg az Economist Intelligence Unit (EIU), a The Economist sajtóorgánum cégcsoportjához tartozó elemzőközpont.

Nem ez az oka

Az EIU szakértők azt tartják fontosnak, hogy a járvány nem az oka a konfliktusnak, hanem csak az egyik külső tényező a két ország versenyében, amely azért folyik, hogy eldőljön, melyikük a világ domináns gazdasági hatalma. Ezzel arra utalnak, hogy a szerzői jogok megsértése körüli vita előbb kereskedelmi háborúhoz vezetett közöttük, majd a technológiai dominancia megszerzéséért folyó harccá szélesedett. Bár a kereskedelmi nézeteltéréseket tavaly decemberben egy egyezség aláírásával lecsillapították, ennek a megállapodásnak a második fázisa kérdésessé vált. Trump szerint ez immáron másodlagos kérdés és a járvány megjelenésére adott rossz kínai válasz újabb korlátozásokért kiált a felek gazdasági kapcsolataiban.

Várakozások szerint az amerikai elnök választási kampányát a "Hibáztasd Kínát!" szlogenre fogja felépíteni - úgy, ahogy a 2016-os kampányt a mexikói határra építendő fal köré építette. Brennan szerint ha megválasztják, akkor újabb négy év súrlódásokkal teli USA-Kína kapcsolatokra számíthatunk. Ez azonban nem az USA és a Nyugat malmára hajtja a vizet.

Jön a Kelet

Az elemzők úgy vélik, hogy a feszültség növekedéséből Kína fog jobban kikerülni, azaz a világhatalom súlypontja tovább tolódik nyugattól kelet felé. Pekinget az USA-n kívül Ausztrália és az Egyesült Királyság is azzal vádolja, hogy túl lassan, túl sokat titkolózva reagált a járvány kitörésére. Ez azonban nem akadályozza az ázsiai óriást abban, hogy a világon úgy tálalja magát, mint amely sikeresen megbirkózott a válsággal, és igyekezzen kiterjeszteni befolyását azokra az országokra, amelyeket a legerősebben sújt a járvány.

Ennek legfőbb módszere, hogy egészségügyi eszközöket küldenek szerteszét a világba, ahol úgy látják, hogy szükség van ezekre. A mosolyoffenzívának már külön neve is van: "maszkdiplomáciának" hívják. Ennek segítségével Peking Afrikában, Latin-Amerikában, Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában erősítheti befolyását - vélik az EIU szakértői. A politikusok a gazdasági válságért hajlamosak lesznek legnagyobb kereskedelmi partnereiket felelőssé tenni, miközben fájóan hiányzik az USA vezető szerepe a globális politikai porondon.

Emellett a mostani válságnak hosszú távú hatása lesz az USA és Európa gazdaságára - véli az EIU. A kényszerű költekezés miatt a kormányok kiszolgáltatottak lesznek jegybankok monetáris enyhítéseinek és az államok eladósodnak, ami hosszabb távon fékezi a GDP bővülését. Eközben Kína kihasználhatja, hogy elsőként gyűrte le a járványt, így elsőként lábalhat ki a gazdasági válságból is. Összességében nőni fog a különbség a lassan növekvő nyugati országok és a tempósan haladó Kína között.