Már csak néhány hét van hátra a lengyelországi elnökválasztásig, amit elvileg május 10-én tartanak, miközben az ellenzék a koronavírus-járvány miatt a részvétel bojkottjára szólította fel a szavazókat, ám úgy tűnik, nem lesz olyan szervezet, amely lebonyolíthatná a választást - írja az onet.pl. Elvileg haladnak az előkészületek, a Nemzeti Választási Bizottság, amely a szavazást szervezi, végzi a munkáját, ahogy azt a korábbi választások előtt is tette, miután az érvényben lévő jogszabályok szerint a hagyományos módon bonyolítják le a szavazást, azaz a választók szavazóhelyiségekben adják le szavazataikat.

A gondok azonban már itt kezdődnek: nincs elég jelentkező a helyi választási bizottságokba. Ha öt személlyel számolunk szavazókörönként, akkor 40 ezer ember hiányzik - nyilvánvaló, hogy sokan tartanak a szavazólapok megérintésével járó csoportos munkában rejlő fertőzési kockázattól. Eközben a választás lebonyolításában részt vevők listáját április 20-án kellene nyilvánosságra hozni.

Furfangos megoldás

A kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) hetekkel ezelőtt azzal állt elő, hogy a választók biztonsága érdekében csak levélben lehessen szavazni, amit a Lengyel Posta segítségével bonyolítanának le. Így a Nemzeti Választási Bizottságra csak az a feladat hárulna, hogy helyhatóságonként egy bizottságot felállítva gondoskodjon a szavazatok megszámlálásáról és az eredmény kihirdetéséről.

A levélszavazásról szóló törvénynek, azonban a Szemj után, amelyben a PiS-nek van többsége, meg kell járnia a törvényhozás felsőházát, a szenátust is, amelyet az ellenzék ural. És a szenátus úgy döntött, hogy várhatóan csak májusban dönt a jogszabályról. Válaszul a kormánypárt azzal fenyegetőzik, hogy felfüggeszti a Nemzeti Választási Bizottságot, amelynek jogkörei átkerülnének az állami vagyonért felelős minisztériumhoz. Csakhogy a szenátusban ez a jogszabályjavaslat is elakadhat.

Ezt követően a törvénycsomag a levélszavazásról és választási bizottság jogköréről visszakerülhet az alsóház elé, amely csak kétharmados döntéssel írhatja felül a szenátus akaratát, ám kétséges, hogy meglesz-e ez a többség. Így viszont kialakulhat az a helyzet, hogy a választási bizottság már nem, a minisztérium pedig még nem lesz abban a helyzetben, hogy lebonyolítsa a május 10-ére kiírt szavazást. Nem meglepő, hogy már a PiS belső köreiben is a halasztásról beszélnek, bár egyelőre csak a május 17-ei dátumot tudnák elfogadni.