December 27-én egy nyolctagú kínai család - az egyszerűség kedvéért Zsang Szan, ami a Gipsz Jakabék mandarin megfelelője - értesült arról, hogy az 1100 kilométerre lévő Vuhanban élő rokonaik elkaptak valamilyen makacs megfázást, és ketten közülük kórházba kerültek. Zsangék ezért úgy döntöttek, hogy hatan meglátogatják őket a kórházban és elidőznek a Hupej tartomány székhelyén élő családtagjaikkal. Az első járatra, december 29-ére jegyet foglaltak.

Végül csak hatan, a két anyai nagyszülő (a férfi 66, a nő 65 éves), az anyuka (37), az édesapa (36), valamint fiú- (10) és lányunokájuk (11) indultak útnak. Vuhanban pedig először a szállodába mentek, ahol vélhetően már arról értesültek, hogy tüdőgyulladással kezelik a december 12-én megbetegedett távoli rokonukat, valamint annak alig egyéves kisbabáját is. Úgy döntöttek, hogy a nagymama és lánya együtt mennek be a kórházba meglátogatni még aznap. A gyerekek addig az apjukkal maradtak, de csak rövid időre hagyták el a szállodát - derül ki a Lancet orvosi szaklapban közölt tanulmányból, melyet hongkongi orvosok készítettek.

Kapcsolódó

Az édesanya - az utólag felvett anamnézis szerint - a kórházban sebészeti maszkot viselt, de a nagymama nem vette fel a sajátját. Az egyik rokonukról már megtudták, hogy jobban is van, rövid megfigyelés után december 31-én hazaengedhetik.

Később is meglátogatták a beteg rokonaikat, valamint azok családját az ellátóhelyen. Közben pedig a távolmaradt gyerekeik, a két nő férjei találkoztak a rokonság egészséges tagjaival. Köztük azzal a nővel is, aki a közös étkezésekre készítette az ételeket. Ő gyakran járt egy élőállat- és húspiacra, de nem arra a Hunan piacra, amelyre később visszavezették a járvány eredetét.

Aztán szépen sorban megfertőzte őket

Január elsején a 36 éves édesapa a családból már arra panaszkodott, hogy lázas és hasmenése van. A kórtörténet szerint a szállodai szobában ezek után is vele aludt 37 éves felesége, míg a kisgyerekek átköltöztek a nagyszülőkhöz. Másnap reggel ismét találkoztak a vuhani rokonokkal, akik közül már három újabb tag (a feleség unokatestvére és három nagynénje) panaszkodott lázra és köhögésre.

Január 2-án már a családból a 37 éves anyukánál is jelentkezett az általános levertség és a láz, harmadikán pedig az édesanyja kezdte ugyanezeket a tüneteket produkálni, de ő már száraz köhögéssel is bajlódott. Január 4-én már a 66 éves nagyapa is ágynak esett. Viszont Zsangék úgy döntöttek, hogy majd otthon Sencsenben mennek orvoshoz, így negyedikén repülővel hazatértek. Január 5-én a nagymama és a nagyapa együtt meg is jelentek a helyi kórházban, ahol gyógyszereket írtak fel a számukra, mintha egy átlagos megfázásuk lenne.

Mivel tüneteik nem enyhültek, 9-én visszatértek. Ezzel egy időben a nem velük együtt élő lányuknál már mellkasi fájdalom is jelentkezett tünetként. A két nagyszülő állapota pedig másnapra annyira leromlott, hogy átirányították őket a Hongkong-Sencsen Egyetemi Klinikára.

Időközben viszont az elsőként megbetegedő családapa édesanyjánál erős hátfájás, általános levertség, gyengeség tűnt fel. Január 12-én már ő is lázas volt és szárazan köhögött, ami miatt - tudva, hogy a tágan vett családban mások már kórházban vannak - ő is megjelent az egyetemi ellátóhelyen január 15-én. Az unokákat anélkül is behívták, hogy bármilyen jelét mutatták volna a rokonságon végigmenő betegségnek.

Nem részletezve mindegyik beteg tüneteit, de az látható, hogy azt követően, hogy december 29-én Vuhanban a kórházban látogatóban jártak ketten a beteg rokonoknál, alig 2 nap után jött az első megbetegedés, majd 12 nappal később már a sencseni Zsang család összes tagja kórházban van, két héten belül egy olyan ember is, akivel érintkeztek.

A kórházban hamar azt tapasztalták, hogy a lázas, megfázásos betegség a légzőszerveket támadta meg a betegeknél. Így a tüdőgyulladás-gyanú vizsgálati protokollja szerint mindannyiukról mellkasi CT-felvételt készítettek. Ezek többségén a fiatalabbaknál csak enyhén, de az időseknél erősen tejüvegszerű homályok látszódtak. Más elváltozások viszont a tüdőn nem látszottak.

Hamar felmerült, hogy SARS-ról van szó

Az orvosok azonnal virális fertőzésre gyanakodtak, ezért garatkenetet és a hurutból is mintát vettek. Az első tesztek azonban azt mutatták, hogy a vizsgált 18 bakteriális és vírusos fertőzésre negatívak voltak az eredmények. Folytatták a vizsgálatokat, hogy valamilyen koronavírus-fertőzéstől szenved a család, de a SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome - súlyos akkut légzőszervi szindróma) törzzsel nem egyeztek a minták, de hasonlóságokat mutatott azokkal. A hongkongi orvosok ekkor már antibiotikumokkal és antivirális gyógyszerekkel kezelték a betegeket.

Végül az RNS-vírus génjeinek ellenőrzésekor megállapították, hogy az 84 százalékos nukleotid-azonosságot mutat a bat-SL-CoVZC45 koronavírussal és 78 százalékosat az emberről emberre terjedő SARS koronavírussal. A betegek kezelésén sokat ez sem segített, ugyanis az ismeretlen vírus miatt az orvosok továbbra is csak találgatni tudtak. Főleg az zavarta őket össze, hogy hiába az erős tünetek, a betegek fehérvérsejt-száma nagyjából normális maradt, ami például a SARS-ra nem volt jellemző.

Az esettanulmányból az sajnos nem derül ki, hogy pontosan mi lett a hattagú család tagjainak sorsa. A kutatók ugyanis azt tartották fontosnak hangsúlyozni a publikáláskor, hogy vélhetően denevérekben megtalálható koronavírusból mutálódhatott ki a 2019-nCoV, ahogy a SARS-nál is történt. Hogy ez így van-e, jelenleg is vizsgálják a kutatók. A másik céljuk pedig az volt, hogy jelezzék, a betegek elkülönítése nagyon fontos a járvány megfékezése szempontjából, hisz egyetlen családtag volt, aki vélhetően a vuhani kórházban fertőződött meg, a nagymama, aki nem viselt maszkot.

Gyorsan végzett másokkal

A Vuhan koronavírus kapcsán Kína január 19-én jelentette be, hogy bizonyították, emberről emberre terjed és már több tucat embert megfertőzött, valamint ekkorra már megvolt az első halálos áldozat. Az első, a betegség miatt elhunyt betegről egy másik a Lanceten megjelent tanulmányban közöltek részletet: ő a már említett vuhani halpiacon dolgozott, hetedik napja volt lázas és köhögött, valamint állandó légszomjtól szenvedett. Öt nappal azután, hogy a férfi kórházba került, az 53 éves feleségénél is tüdőgyulladást diagnosztizáltak. Mostanra mind a ketten meghaltak.

A kutatók számára viszont égetően fontos lenne, hogy megtalálják a "patient zero-t", vagyis azt a személyt, akitől a járvány elindult. Ez a gyógymódok megtalálását és a vírus mutálódásának feltérképezését is segíthetné.

A Lanceten publikált tanulmány szerint az első tünetek a legtöbbször láz formájában jelentkeztek. Majd száraz, később hurutos köhögés jelentkezett, sokszor izom-, hátfájdalommal párosulva. Ezt követően a tüdőgyulladás következett. Azt még egyelőre vizsgálják, hogy pontosan mikor okoz halált a 2019-nCoV, de az eddigi áldozatok többségének volt valamilyen más egészségügyi problémája is a Medscape szakcikke szerint. Ez viszont variábilis a króniuks bronchitisztől kezdve egészen a cukorbetegségig.

A magyar hatóságok tájékoztatása

Hétfő estig Magyarországról nem jelentettek pozitív eredményt a Vuhan koronavírus fertőzésére, vagyis itthon még nem tűnt fel a betegség. Több embert ugyan már vizsgáltak gyanúval, de egyik esetben sem találták meg a 2019-nCoV-t a mintákban.

A világon már mintegy 25 országból jelentettek fertőzéseket, és már közel 1000 ember halt meg a járványban. Vasárnap több európai megbetegedést egy franciaországi síközpontra vezettek vissza. Itt már két iskolát be is zárattak óvintézkedésből.

Gyógymódot egyelőre nem találtak, bár ígéretes eredmények már látszódnak egyes gyógyszereknél. Az Egyesült Államokban a hasonlóan RNS-vírus ebola kezelésére kifejlesztett, még tesztelés alatt álló remdesivir nevű készítményt vetették be a Vuhan koronavírus ellen. Az első amerikai koronavírus-fertőzöttnél már a kezelőorvosok megkérték az engedélyt az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivataltól (FDA), hogy kipróbálhassák a betegen, akinél az részben hatásosnak bizonyult. Jelenleg azon dolgoznak, hogy Kínában más betegnél is megvizsgálják a remdesevir hatásosságát.