A Bocconi Egyetem kutatója Franciaország 27 évnyi járványügyi adatait elemezte, hogy megmérje a szokásos tanévközi iskolai szünetek és a (Franciaországban gyakori) közlekedési sztrájkok hatását háromféle vírus terjedésére. Mivel ezeket a szüneteket nem járványügyi okokból rendelik el, az esetleges járványfékező hatás csak mintegy mellékhatásként jelentkezik, ezért jól megmérhető a konkrét korlátozás hatása a járvány terjedésére - írja a Defacto blog.

Franciaország 21 régiójából hetente jelentik a háziorvosok az influenza, a gasztroenteritisz vírusok és a bárányhimlő előfordulását. A tanulmány azt vizsgálja, hogy egy-egy átlagosan 1-2 hetes tanítási szünet, illetve átlagosan 12 napos vasúti sztrájk közben és után hogyan változott ezen vírusfertőzések gyakorisága.

A tanulmány rámutat, hogy az iskolai szünetek az influenzaszerű megbetegedések előfordulását a gyerekek között körülbelül egyharmadával csökkentik a szünetet követő hetekben. A hatás meglehetősen tartós, még négy hét után is jelentkezik, amikor viszont az iskola már újrakezdődött. A felnőttek körében is csökkennek az influenzaszerű megbetegedések 20-25 százalékkal, hiszen kevésbé kapják el a gyerekektől a fertőzést. Az idősek körében a csökkenés kisebb és lassabb, de az iskolai szünet kezdete utáni harmadik hétre náluk is eléri a 20 százalékot - olvasható a bejegyzésben.

A gasztrovírus esetében a csökkenés kisebb és rövidebb. A bárányhimlő esetében nem mérhető jelentős csökkenés, talán mert eleve kevés új fertőzés van egy héten. A vasutassztrájkok szintén jelentősen csökkentik a vírusok terjedését.

A szerző egy járványtani modell használatával azt is szimulálta, hogy a teljes népességben mennyivel csökken az influenzaszerű megbetegedés előfordulása egy kéthetes iskolabezárás hatására. Ebből az derül ki, hogy átlagosan december első felében lenne a legnagyobb hatása: akár 12-14 százalékkal is csökkenthetné az adott évben megbetegedők számát.

A Defacto blog szerint a tanulmány költség-haszon elemzés alapján arra jut, hogy az egyszerű influenza és gasztrovírusok terjedését nem érdemes iskolai vagy közlekedési korlátozásokkal fékezni, de a koronavírus esetében már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.