Markus Söder a CSU elnöke kiemelte, hogy a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítést szolgáló program gondolata "bizonyos értelemben paradigmaváltása" a pártnak az utóbbi években követett költségvetési politikájához képest, amely az euróövezeti tagországok közös hitelfelvételének elutasításáról szólt - idézi az elhangzottakat az MTI.

A CSU továbbra is tévútnak tartja a közös euróövezeti kötvény vagy a járványhelyzethez igazított megfelelője, az úgynevezett koronakötvény gondolatát, mert az ilyen értékpapírok révén Németország felelőssé válna más országok korábban felhalmozott államadósságának törlesztéséért.

Kapcsolódó

Azonban az egyszeri és korlátozott újjáépítési programot "némi fogcsikorgatással ugyan, de támogatnia kell mindenkinek, aki megmenteni, megőrizni és megerősíteni akarja" az EU-t, különben az a veszély fenyeget, hogy a közösség szétesik és az európai befolyásuk növelésére törekvő külső erők "játékszere" lesz - mondta a bajor tartományi kormányt is vezető pártelnök.

A már elfogadott 540 milliárd eurós keretösszegű EU-s gazdaságmentő csomag és a tervezett új 500 milliárd eurós járvány utáni helyreállítási csomag komoly terheket ró Németországra, ezért is nagyon fontos, hogy ne szabaduljon el az államadósság. A hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya - amely tavaly 59,80 százalék volt - legfeljebb 90 százalékig emelkedhet, különben nem marad mozgástér, ha ismét felerősödik a járvány vagy más okból süllyed megint válságba az ország - ismertette pártja álláspontját Markus Söder.

Ebből az is következik, hogy a szövetségi kormány az eddigi gazdaságmentő programok után csak olyan gazdaságösztönző programot indíthat, amely nem haladja meg a 100 milliárd eurót - tette hozzá a politikus, utalva a CSU, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciója által alkotott szövetségi kormány készülő új programjára, amelyet várhatóan június elején mutatnak be.

A programnak a CSU álláspontja szerint lehetséges részleteiről kiemelte, hogy erősíteni kell a német vállalkozások versenyképességét, ezért mérsékelni kell közterheiket és 50 százalékkal csökkenteni kell az üzleti tevékenységhez - például gyárak működtetéséhez - felhasznált energia árát.

Kiemelte, hogy adócsökkentésekkel, közvetlen támogatásokkal és állami beruházásokkal lendületbe kell hozni a lakossági fogyasztást és az egész belgazdaságot, mert a német gazdaság erősen függ az exporttól, és a koronavírus-világjárvány miatt egyelőre kiesik számos jelentős piac, például az Egyesült Államok.

Azonban nem egyszerűen "pénzosztásra", hanem a leginkább rászoruló ágazatok fellendítését szolgáló támogatásokra, az innováció ösztönzésére és a jövőbe mutató beruházásokra van szükség. Így például utazási utalványok révén rá kell bírni a németeket, hogy az idén a hazájukban nyaraljanak, kedvezményekkel támogatni kell a leginkább környezetbarát új autók vásárlását, és az eddiginél jóval több pénz kell fordítani az újgenerációs (5G) mobil távközlési hálózat kiépítésére és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére - fejtette ki Markus Söder.

A videokonferencia keretében tartott tanácskozáson - amelyen elfogadták a pártelnök által ismertetett állásfoglalást tartalmazó kongresszusi határozatot - külföldi vendégként felszólalt Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki korábbi nyilatkozatait megerősítve elmondta, hogy Ausztria szolidaritást vállal a koronavírus-járványt súlyosan megszenvedő EU-s társországokkal, de nem támogatja az államadósság törlesztése iránti felelősség közösségi szintre emelését.

"Egyértelmű igen mondunk az azonnali segítségre, de elutasítjuk az adósságok uniójának a hátsó ajtón becsempészett gondolatát" - húzta alá a CSU és a CDU mellett ugyancsak az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, hozzátéve, hogy értelmezése szerint a CSU hasonlóan ítéli meg az ügyet. Mint mondta, csak egyszeri, korlátozott segítségre nyílik lehetőség, és nem lehet szó "az adósságok tartós közösségiesítéséről".

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő hétfőn ismertette az újjáépítési alapról szóló kezdeményezést, amely szerint az Európai Bizottságnak a tagállamai kormányok engedélyével fel kellene vennie 500 milliárd euró hitelt, amelyet az EU következő hétéves költségvetésének keretében, de egy elkülönített alapba szervezve használnának fel. A forrást a ciklus első éveire összpontsítva kellene szétosztani, hogy az EU gazdasági minél hamarabb kiemelkedjék a válságból.

A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában. A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint a közös feladatok költségeit, például a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok kapnák a legtöbb támogatást.