Egy hölgy, ne kérdezzük milyen korú lehet, a napokban végigsétált a párizsi rue Saint-Honoré utcán vékony, tengerészkék, laza ruhában, kezében egy ehhez illeszkedő, párnázott Chanel kézitáskával. Megállt egy cipőbolt kirakata előtt és az üveget tükörként használva ellenőrizte, hogy megfelelően néz-e ki. Nem valami szép napon történt mindez, hanem egy szürke, zajos reggelen, az első olyan napon, amikor a franciák saját kezűleg írt útiterv nélkül elhagyhatták otthonaikat, amivel véget ért 55 napos bezártságuk.

A többi párizsihoz hasonlóan ez a nő is szabadon járhatott, és láthatóan az volt a legfőbb gondja, hogy biztos legyen benne: pontosan olyan a megjelenése, amilyennek lennie kell. Frizurája tökéletes volt, minden szempontból, amire nincs észszerű magyarázat, hiszen a hajvágó szalonok hónapokon át zárva tartottak, akárcsak a többi üzlet. Mindez Leila Abbound, a Financial Times (FT) Párizsban élő újságírójának helyszíni beszámolójából derült ki. Mint elárulta, az ő haja a két hónapos karantén és némi biciklizés után annyira összezilálódott, hogy leginkább egy madárfészekre emlékeztetett.

Kapcsolódó

Maradt a szint

A példa alátámasztotta megfigyelését, miszerint a párizsiak, nők és férfiak, nem engedtek a kísértésnek, hogy az otthon tartózkodás alatt engedjenek stílusukból. Ez meglepte az FT cikkíróját, ugyanis a bezártság lehetetlenné tette a párizsi életmód nélkülözhetetlen részét: a magamutogatást. Azt hogy az ott élők megmutassák magukat másoknak úgy, hogy azoknak leessen az álluk a látványtól.

A "boldog békeidőkben" a május reményteli, nagyszerű időszak volt Párizsban. Az ott élők a szabadtéri szezon első rozéit kortyolgatva ültek a kávézók teraszain, megmutatva, hogyan néznek ki idén. A 2020-as év tavaszán azonban e színjáték helyét átvette a magányosság és a félelem: a koronavírus-betegségben 25 ezer francia vesztette az életét. A mozik, a színházak, a klubok zárva voltak, akárcsak a vendéglők és a bárok, elmaradnak a normál esetben elmaradhatatlan rendezvények, a divatbemutatók és a Roland Garros teniszverseny.

Maguknak öltöznek

A nyitás még nem teljeskörű, a legtöbb iroda zárva van, az emberek home office-ban dolgoznak, az iskolák és az egyetemek sem nyitottak még ki. Elmaradnak a turisták is, így a párizsiak egyelőre önmaguknak öltöznek. Ahogy az FT cikkírójának egyik barátja, Isabelle fogalmazott arra célozva, hogy az újságírónak nem kellene egész nap tréningnadrágban lennie: "Nem számít, hogy senki sem látja" (hogyan nézel ki)!

A francia főváros utcáin járva úgy tűnik, hogy az emberek szétnéztek a szekrényeikben, és elővették jól bevált, megbízható ruhadarabjaikat. Az arcmaszk része lett a divatos viseletnek. A külvárosokban, ahol sok észak-afrikai bevándorló él, gyakran női dresszekből készítik ezeket, és a francia államfő, Emmanuel Macron sem maradt ki a divat diktálásából. Egy iskolai látogatásán tengerészkék arcvédőt viselt, amelyet egy apró francia zászló dísztett. Miután a fotója megjelent a közösségi médiában sokan akartak ugyanilyet, de nem jártak sikerrel, mert a gyártónak, a Chanteclair cégnek nincs e-kereskedelmi részlege.

Fotó: Reuters

Azért az élet lassan visszatér Párizsba. A város szívében, a luxus otthonában a Ritz szálloda ugyan még nem nyitott ki és sehol nem lehetett turistákat látni, de a gyémántékszerek visszatértek a luxusékszerboltok kirakataiba. A Boucheron ékszerbutik vagy a német Glashütte óragyártó üzlete kinyitott. A rongyrázó fogyasztásra ismét lehetőségük van az embereknek, még ha egyelőre senkit sem látni a boltok környékén.