A koronavírus halálos áldozatainak száma közel 60 százalékkal magasabb lehet, mint amit a hivatalos statisztikák tükröznek - állítja a Financial Times (FT)) 14 ország adatainak elemzése alapján.

Az elhunytak száma valójában 122 ezerrel haladhatja meg az évnek ebben a szakaszában szokásos számot, miközben ezekben az országokban a hatóságok arról számoltak be, hogy 77 ezerrel haltak meg többen, mint ahányan az elmúlt években ebben az időszakban átlagosan elvesztik az életüket.

Ha az így szerzett mintát kiterjesztjük a világ összes országára, akkor a koronavírus okozta betegségben elhunytak száma 201 ezerről 318 ezerre emelkedik. Az FT a március-április halálozási adatokat vette figyelembe, és a 2015-2019 közti átlagokat hasonlította össze a 2020-as számokkal. Ha nem a hivatalos és a valós halálozási adatokat vetjük össze, Ha a 122 ezres növekedést nem a hivatalos növekedési adattal vetjük össze, hanem a sokéves átlaggal, akkor azt kapjuk, hogy a halálozás 50 százalékkal ugrott meg a vizsgált időszakban.

Általános pontatlanság

Az FT ugyan minden halálesetet figyelembe vett a számításainál. Ez azt jelenti, hogy voltak köztük olyan emberek, akik nem a koronavírus-fertőzésbe haltak bele, ám mivel a halálozás megugrása azokban az országokban és városokban volt a legnagyobb, amelyekre a járvány a legkeményebben csapott le, feltételezhetjük, hogy a növekedést lényegében az új vírus okozta. A hivatalos és becsült valós adatok eltérését okozhatja például az, amire az Egyesült Királyságban látunk példát. Ott a hatóságok a kórházban elhunytak számát veszik figyelembe a koronavírus-statisztika készítésénél - hívta fel a figyelmet David Spiegelhalter, a Cambridge Egyetem professzora.

Dániát kivéve szinte minden vizsgált országban nagy az eltérés a kétféle halálozási adat között. Sok múlik, azon, hogy az egyes országok hogyan tesztelik az embereket, és vannak olyan államok, is, például Kína, ahol visszamenőleges hatállyal emelték az elhunytak számát. Az FT vizsgálata szerint Belgiumban 60, Spanyolországban 51, Hollandiában 42, Franciaországban 34 százalék lehet a hivatalos és valós halálozási adatok közti eltérés.

Túlterhelt hivatalok

A halálozási számok főként a sűrűn lakott nagyvárosokban haladják meg a korábbi adatokat, és egyben ezekben a településekben terhelték túl a hivatali jelentési rendszereket. Az eltérések elsősorban a feltörekvő országokban lehetnek nagyok. Ecuador Guayas tartománya például hivatalosan 45 koronavírus-betegségben elhunyt emberről adott ki hivatalos adatot március 1. és április 15. között, ám a teljes halálozás azt mutatja, hogy a szokásosnál több mint tízezren vesztették életüket ebben az időszakban, ez pedig 350 százalékos eltérés. Az indonéz főváros, Jakarta temetkezési adati alapján 1400-zal nőtt az elhunytak száma, miközben a hivatalos statisztika csak 90 koronavírus-betegségen életét vesztett emberről tud.

Olaszországban Lombardiában, Európa legkeményebb járvány sújtotta régiójában 1700 helyhatóságtól tudtak információt szerezni az FT munkatársai, amiből azt derült ki, hogy a halálozások száma 13 ezerrel ugrott meg, ami 155 százalékkal magasabb a sokéves átlagnál, és jóval meghaladja 4348-as hivatalos adatot. A legnagyobb növekedés egyébként az olaszországi Bergamóban volt 463 százalékkal, amit New York City követ 300 százalékkal, majd Madrid 161 százalékkal.

Az idősek, főként az idősotthonokban elhunytak körében különösen nagy lehet az eltérés a valós koronavírus-áldozatok száma és a hivatalos adatok között, mert nagyon kevés országban tesztelték szisztematikusan ezt a társadalmi csoportot - figyelmeztet Adelina Comas-Herrera, a London School of Economics kutatója. További fontos körülmény, hogy a kijárási korlátozások miatt vélhetően csökkent a közlekedési balesetekben elhunytak száma, ami azt jelenti, hogy a halálozási statisztika növekedésén belül emiatt is nagyobb lehet a koronavírus-járvány áldozatainak aránya.