Koronavírus: teljesen megőrültek az autósok

Márciusban az európai országok többsége kijárási korlátozással és határzárral korlátozta az emberek mozgását. Bezártak az iskolák, a boltok, éttermek, szórakozóhelyek és ahol lehetett otthoni munkára álltak át az emberek. Áprilisban ennek köszönhetően jelentősen visszaesett a közúti forgalom, ez magával hozta a balesetek számának visszaesését is.

Az ETSC 25 európai országot vizsgált, közülük 18-ban csökkent a baleseti halálozások száma 2017-2019 átlagához képest, nem is akármennyivel: átlagosan 36 százalékkal. Hogy látni lehessen ez mennyire magas szám: 2018 és 2019 között mindössze 3 százalékkal tudott csökkenni a halálozás, 2010 és 2019 között pedig 24 százalékkal. (Utóbbi egyébként csúfos kudarc, ugyanis az EU 2010 és 2020 között 46,4 százalékot tervezett. Magyarországon még az átlagnál is rosszabb a helyzet. Erről itt írtunk részletesen).

Idén áprilisban 910 ember vesztette életét az utakon a vizsgált 25 országban, az előző három év áprilisi átlagában ez a szám 1415 volt. Vagyis a vírus 505 ember életét mentette meg, ha nem számolunk azzal, hogy kis mértékben vírus nélkül is csökkent volna a halálozás.

A kedvező tendencia oka persze nem más, mint hogy nagy mértékben visszaesett a forgalom. Hogy mennyivel, arról sokkal kevesebb információ áll rendelkezésre, ugyanis az érintett 25 európai országból csak 11 szolgáltatott erről adatot.

Lehetett száguldozni az üres utakon

Több országban figyelték meg ugyanakkor a jelentés készítői, hogy a forgalom visszaesése jelentősebb volt, mint a baleseti halálozás csökkenése. Ebből pedig arra következtettek, hogy a közlekedési morál romolhatott több országban. Ezt igazolták vissza az út menti sebességmérők adatai is. Például Franciaországban az olyan súlyos gyorshajtások száma, amikor a megengedett sebességet legalább 50 százalékkal túllépik (például 90 helyett 135 kilométer per óra) 16 százalékkal emelkedett. Dániában 10, Észtországban 22 százalékkal nőtt a gyorshajtók száma éves összevetésben. A gyorshajtók száma Magyarországon is emelkedett, és volt olyan ország, ahol a biztonságiöv-használatot vették kevésbé komolyan az emberek.

Magyarország

Itthon 21 ember halt meg áprilisban az utakon szemben az előző évek 41 fős átlagával, ez 49 százalékos csökkenés. Eközben a forgalom 41 százalékkal volt kevesebb. Holló Péter, a Közlekedéstudomány Intézet kutatója szerint sokan ültek kerékpárra a tömegközlekedés helyett, Budapest pedig élt is a lehetőséggel, hogy a korábbinál fenntarthatóbbá tegye a közlekedést, például új kerékpárutakat jelöltek ki.

Olaszország

A forgalom és ezzel együtt a halálos balesetek száma Olaszországban esett vissza a leginkább, amely nem meglepő, mivel elsőként ott robbant be Európában a járvány. Áprilisban 10 ember vesztette életét az utakon, szemben az előző három év 63-as átlagával. A csökkenés 84 százalékos. A forgalom márciushoz és 2019 áprilisához képest is 80 százalékkal esett vissza. A csökkenés inkább lakott területen volt szembetűnő, hiszen az autópályákon és főutakon az áruszállítás a járvány alatt is folytatódott.

A járvány előtt például a rómaiak 85 százaléka közlekedett napi rendszerességgel, ez az arány a járvány kitörését követően 32 százalékra csökkent.

Sajnos a forgalom visszaállásával a balesetek száma is emelkedni fog - mondta Lucia Pennisi, az olasz autóklub szakértője. Az olaszországi közlekedési infrastruktúra nincs felkészülve a kerékpárosok és az elektromos robogósok tömeges megjelenésére, miközben többen fognak autóba is ülni a tömegközlekedés helyett. Azt már most látni, hogy az elektromos robogókkal lényegesen több baleset történik az olasz utakon, mint a járványt megelőzően.

Az ETSC úgy becsüli, hogy az olasz zárás ideje alatt, vagyis március 10. és május 18. között 300-zal kevesebb ember halt meg az utakon és 700-zal kevesebb súlyos sérülés történt.

Spanyolország

Spanyolországban a forgalom 75 százalékkal esett vissza, miközben 63 százalékkal halt meg kevesebb ember az utakon, mint a korábbi években. Ez áprilisban 30 főt jelentett, szemben a korábbi 81-gyel.

A kontraszt óriási, ugyanis Spanyolország úgy indította az évet, hogy március közepéig lakott területen kívül 9 százalékkal nőtt a halálozás. Az országban megfigyelték azt is, hogy a nagy zárás előtt, tehát január és március közepe között 3 tehergépjármű-sofőr vesztette életét az utakon, a zárás alatt pedig 16. Ez az összes halálos baleset 20 százaléka. Ezzel szemben az úgynevezett veszélyeztetett közlekedők (kerékpárosok, motorosok, gyalogosok) halálozása visszaesett a lakott területeken kívül a járvány alatt.

A spanyol külterületi utakon a gyorshajtások száma 39 százalékkal nőtt a sebességmérő kamerák adatai szerint. Manuel Francisco Aviles Lucas, a közlekedési főigazgatóság képviselője szerint a halálos balesetek jelentős részéhez hozzájárult a gyorshajtás, de jelentősen nőtt azok száma is, akik nem kötötték be a biztonsági övüket.

Franciaország

Franciaországban 61 százalékkal esett a halálozás áprilisban (267-ről 103-ra), miközben a balesetek száma (a nem halálosoké is) 74 százalékkal csökkent. Jelentősen csökkent a gyalogosok, kerékpárosok, motorosok gázolása és kevesebb 65 évnél idősebb is halt meg az utakon. Az ő esetükben sokkal nagyobb volt a csökkenés mértéke, mint a fiataloknál.

A franciáknál ugyanakkor jelentősen (16 százalékkal) nőtt a súlyos gyorshajtások száma.

A franciák úgy tűnik arra fogják felhasználni a járvány idején gyűjtött tapasztalatokat, hogy javítsák a legsérülékenyebb közlekedők helyzetét és fizikailag is jobban elválasszák őket az autósoktól - olvasható a jelentésben.

Csehország

Csehországban áprilisban mindössze 5 százalékkal csökkent a baleseti halálozás, miközben a forgalom 65 százalékkal esett vissza a városokban és 70 százalékkal. A teljes zárás időszaka alatt, vagyis március 13. és május 17. között a teljes balesetszám 28 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben. Könnyű sérülések száma 25, a súlyosaké 23, a halálozásé pedig mindössze 12 százalékkal csökkent.

A negatív csehországi tendenciákat csak súlyosbítja, hogy a lezárás alatt 86 (!) százalékkal több kerékpárost gázoltak halálra, mint a korábbi évek hasonló időszakában, míg a motoroshalálozás 50 százalékkal emelkedett. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az emberek a tömegközlekedés helyett a járvány alatt az egyéni közlekedési módokat részesítették előnyben.

Románia

Romániában jelentősen, 52 százalékkal esett áprilisban a közúti halálozás, ez 59 embert jelent szemben a korábbi évek 124-es átlagával. A lezárás teljes ideje alatt a csökkenés 39 százalékos volt, míg a súlyos balesetek száma megfeleződött. Ezekhez az adatokhoz hozzátartozik, hogy a járványt megelőzően a halálozás 11 százalékkal emelkedett éves összevetésben.

Horvátország

A horvátoknál áprilisban 35 százalékkal csökkent a baleseti halálozás (25-ről 16 főre), miközben a forgalom megfeleződött. Sanja Veic, a horvát belügyminisztérium képviselője azt emelte ki, hogy áprilisban egyetlen halálos gyalogosgázolás sem történt (szemben az egy évvel korábbi kettővel), amely nagy részben annak köszönhető, hogy az idősebbek otthon maradtak.