A korrupció megfékezésének és a jogállamiság védelmének kudarca legalább olyan erős szerepet játszik az emigráció ösztönzésében a közepes jövedelmű országokban, mint a jelentősen magasabb elérhető külföldi jövedelem - írja egy friss elemzésre hivatkozva a Financial Times. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) anyagának megállapításait figyelmeztetésnek szánták az illiberális kormányoknak, főleg Közép- és Kelet-Európában, ahonnan különösen nagymértékű kivándorlást lehetett tapasztalni az EU gazdagabb részeibe az elmúlt 10-15 év folyamán - írja a lap.

Úgynevezett "jó kormányzás" kellene

Kapcsolódó

A régió sok országában alacsonyak a születési ráták, kezd elfogyni a tartalék munkaerő, ami felfelé nyomja a bérköltségeket. Ahogy a térség vonzereje, amelyet az alacsony termelési költségek jelentettek, kezd gyengülni (amely trendet az automatizáció növekvő szerepe is erősít), egyre inkább az innovációra és a vállalkozó szellemre kellene hagyatkozni a növekedés forrásaiként. Azonban ez utóbbiak nagyon függenek az úgynevezett "jó kormányzástól".

A kihívás, amellyel ezek az országok szembesülnek az, hogy ha el akarnak mozdulni a magasabb hozzáadott értékű növekedés irányába, akkor ahhoz szükséges a jó üzleti környezet és a jó kormányzás - mondta a lap szerint Beata Javorcik, az EBRD vezető közgazdásza. A szakember a demokrácia szükségességét, a jogállamiságot, a sajtó szabadságát és a kormányba vetett bizalmat említette a fontos tényezők között.

Nagyon sok közép- és kelet-európai ország komoly makroökonómiai előrelépést tudott felmutatni a kommunizmus után, s jelentős növekedésnek örvendett az elmúlt években az EU-csatlakozást követően. Azonban a kormányzás javításának terén az előrehaladás lecsökkent, s néhány országban, mint például Magyarországon és kisebb fokon Lengyelországban a visszájára fordult.

Mintha havi 400 dollárral emelkedne a jövedelem

Az EBRD tanulmánya úgy találta, hogy javuló kormányzati teljesítmény magasabb termelékenység növekedéshez és az élettel való elégedettség magasabb fokához vezet. E kettő hatására az emberek kevésbé érzik szükségét annak, hogy elhagyják hazájukat, hogy jobb életet keressenek egy másik országban. Ami a legérdekesebb, hogy a tanulmány megpróbálta számszerűsíteni ezt a hatást. Úgy találták például, hogy

Albániában, ha valakit sikerülne meggyőzni arról, hogy a tiranai kormány a korrupció leküzdésén dolgozik, annak legalább akkora hatása lenne a kivándorlási hajlandóságára, mintha havi 400 dollárral emelkedne a jövedelme. Ez az összeg nagyjából a háromnegyede annak a jövedelem emelkedésnek, amelyre egy albán számíthat külföldre vándorlása esetén.

Ha Ukrajna például legalább olyan jól kormányzott lenne, mint Horvátország, akkor az egy főre jutó GDP potenciális növekedési üteme hosszútávon 1,2 százalékponttal lehetne magasabb a több befektetésnek köszönhetően az EBRD számításai szerint. A bank szakértőinek megállapítása szerint ráadásul a kormányzásban tapasztalt hiányosságok különösen hátrányosak a felső-közepes jövedelemmel jellemzett gazdaságokban, ahol az innováció és a vállalkozó szellem szerepe fontosabb a növekedésben, mint az olcsó munkaerő. Ez utóbbi gazdaságokban a mennyiségi termelés és az importált technológia szerepe a meghatározó. Ez azért van így, mert az innováció és a vállalkozószellem különösen érzékeny a kormányzás minőségére - áll az EBRD tanulmányában.

Kevés hatása volt a demokrácia leépítésének...eddig

A demokratikus fékek és ellensúlyok megszüntetése, a jogállamiság lebontása eddig kevés hatással volt az olyan országok gazdasági növekedésére, mint Lengyelország és Magyarország. Tavaly mindkettőben rekordnagyságú gazdasági növekedést regisztráltak 5,1, illetve 4,9 százalékkal. Ennek ellenére Javorcik úgy véli, a nacionalista retorika a régióban gazdaságilag is visszaüthet. A populista politikát követők számára ugyanis nagy a kísértés, hogy azt mondják, nincs szükség külföldiekre a gazdaság működtetéséhez. Ez rossz üzenetet közvetít - tette hozzá a lap szerint.