Újabb súlyos összecsapások voltak a Jemenben immár 2018 óta zajló polgárháborúban, ahol a lázadó erők a főváros közelében az eddigi legnagyobb előretörésükről számoltak be a kormányhoz hű erőkkel szemben. Ez csak egyike azoknak az egyre élesedő konfliktusoknak, amelyek ismét válság felé sodorják a Közel-Keleti térséget, és egyelőre a legnagyobb külső befolyással bíró Egyesült Államok se feltétlenül segíti a helyzetet.

Jemenben a Szaud-Arábia által támogatott kormányerők és a velük szemben álló lázadók mostani felélénkült konfliktusa teljes káosszal fenyegeti az országot. A felek már saját pénzt bocsátanak ki, demonstrálandó, hogy magukat tekintik az ország legitim vezető erejének. Mindez a rial gyengülését hozza, és az összecsapásokban életveszélyben lévő állampolgárok se tudják, hogy hova álljanak.

Kapcsolódó

Ez azonban csak egyike a jelenleg is zajló, és látszólag súlyosbodó konfliktusoknak a Közel-Keleten. Folyamatosak az utcai összecsapásokban Libanonban, ahol épp az új költségvetéssel igyekszik megoldást találni a parlament az országot terhelő súlyos gazdasági problémákra. Közben háború van Líbiában is, állandóak a tüntetések Irakban, ahol legutóbb is halálos áldozatokkal jártak a tüntetések, de az utcán vannak a jordánok is, a szűnni nem akaró szíriai válságról nem is beszélve.

Irán a hibás mindenért

Mint azt a napokban Budapesten járt Ádil bin Ahmed al-Dzsubeir szaúd-arábiai külügyi államtitkár (képünkön) egy előadásban kifejtette, országa szerint minden, a térséget sújtó bajért Iránt kell okolni. Országa jelenleg igyekszik újrapozicionálni magát. Mohamed bin Szalmán asz-Szaúd koronaherceg, az ország tényleges irányítója több látványos változást vezetett be reagálva a szigorú vallási hagyományok mentén működő országban kialakuló társadalmi igényekre.

Olyan változásokra kell gondolni, mint, hogy a nők immár vezethetnek autót, és lehet koncerteket is tartani. A régi hagyományokat azért megőrizték, tavalyra az egyik legfelkapottabb hír az országgal kapcsolatban 37 ember tömeges kivégzése volt, finoman szólva véleményes eljárásban, miközben még néhány éve is többször felszólította az országot az ENSZ, hogy ne kövezze halálra a házasságszédelgéssel megvádolt nőket.

Mohamed bin Szalmán fiatalos, újkori imágójába az is belefér, hogy feldaraboltasson egy mérsékelten kormánykritikus újságírót, akinek mozgását jó eséllyel Jeff Bezos Amazon-mágnás telefonjának meghekkelésével tudtak lekövetni. Mind az adatlopást, mind Dzsamál Ahmed Hasogdzsi meggyilkolását kategorikusan tagadja a szaúdi állam.

Al-Dzsubeir szerint az összes folyamatban lévő háborúzás mögött Irán hatalomszerzési törekvései állnak, miután agresszívan terjeszti minden irányba a forradalmát. A szaúdiak szerint ők nem is akarnak Jemenben lenni, noha ők a legnagyobb támogatói a kormányoldalnak. Az államtitkár elmondása szerint kényszerből avatkoznak be, illetve azért, mert felkérték őket.

Amerika csak ront a helyzeten

A térségben hagyományosan komoly érdekeltségekkel rendelkező Egyesült Államok épp most hozzá nyilvánosságra Donald Trump elnök tervét, amivel rendeznék a közel-keleti viszályokat. Elsősorban Izrael és Palesztina a terv célpontja, de nyilván szerteágazó hatása van minden esetben az USA beavatkozásának.

A terv politikai részleteiről keveset árultak el előzetesen, a palesztinok viszont már eleve elutasították. Trump vezetése alatt az amúgy sem népszerű USA szerepét egyre több kritika éri, amiért nem lép fel a válság kezelésében, sőt, inkább ront a helyzeten.

Ebbe a sorban illik Trump döntése az iraki csapatkivonásról, csakúgy mint az, hogy Jeruzsálemet elismeri izraeli fővárosként, ami újból sok palesztint felháborított. Ehhez képest Trump szerint idővel a palesztin oldal is örülni fog a tervnek, ami így orvosolhatja a feszültségeket nem csak Izraelben, hanem Libanonban, Jordániában is Egyiptomban is.

Szaúd-Arábia, mint a térség másik erős szereplője Iránnal szemben az államtitkáruk elmondása szerint békés, politikai megoldást akar a konfliktusoknak, aminek a központi eleme Irán megfékezése lenne. Ehhez az országnak vállalnia kell a nemzetközileg ráerőltetett korlátozásokat az atomenergetikában, és meg kell szüntetnie az extrém iszlamisták pénzelését.

Az ilyen típusú kijelentések sok szempontból tűnnek úgy, hogy "bagoly mondja verébnek", az azonban valószínű, hogy a központi konfliktus megoldásáig aligha jöhet el egy újabb békés időszak a közel-keleten.