A nem éppen bőkezűségéről ismert Szaúd-Arábia ötmilliárd dollár előleget helyezett el Egyiptom központi bankjában, hogy támogassa az arab világ legnépesebb országát az orosz-ukrán háború miatt kibontakozó gazdasági válság kezelésében – írja a Financial Times. A szaúdi állami hírügynökség könnyfakasztó tájékoztatása szerint az előleg része a sivatagi királyság „fáradhatatlan erőfeszítéseinek” Egyiptom támogatásában.

Kairó március második felében jelezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kéri, miután a háború miatt a búza, a főzőolaj és az üzemanyagok ára az egekbe szökött, miközben elmaradnak az orosz és az ukrán turisták, akik az ország külföldi devizabevételeinek legnagyobb hányadát hozó idegenforgalom fontos vendégei.

Egyiptom, amely a legendásan eladósodott Argentína mellett az IMF egyik legfontosabb ügyfele, az elmúlt hat évben kétszer fordult támogatásért a Valutalaphoz, amivel szakértők szerint kimerítette hitelfelvételi keretét. Ezért az IMF arra kérheti az ország kormányát, hogy keressen társfinanszírozókat, ha kedvezményes kamatú hitelt akar felvenni. A szaúdi hitelelőleg segíthet megoldani ezt a feladványt.

Mások is tolnának némi pénzt

Szaúd-Arábia mellett Katar és az Egyesült Arab Emírségek is jelezték, hogy készek több milliárd dollárt tolni az egyiptomi gazdaságba. Az Arab-öböl menti államok különféle lehetőségeket vetettek fel, részben hitelelőleget, részben befektetéseket ajánlanak – mondta Mohamed Abu Basha a kairói EFG-Hermes regionális befektetési bank makroelemzője. Ezek egyike, hogy Kairó és Rijád a hitelelőleg mellett megállapodott arról, hogy ösztönzik a szaúd-arábiai állami befektetési alap befektetéseit Egyiptomban.

Ezt megelőzően a katari kormány írt alá egy ötmilliárd dolláros befektetésről szóló megállapodást a kairói vezetéssel. Az Egyesült Arab Emírségek arról tárgyal Egyiptommal, hogy kétmilliárd dollár értékben megvásárolnák a kairói tőzsdén jegyzett sikeres egyiptomi vállalatok állami részvénypakettjét. Így hozzájuk kerülne Egyiptom legnagyobb magánbankja, a Kereskedelmi Nemzetközi Bank 18 százaléka, illetve az e-fizetési szolgáltatások nyújtó Fawry 13 százaléka.

Viszonylagos stabilitás

Szaúd-Arábia és az Emirátusok 2013 óta támogatják Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnök kormányát, miután védelmi miniszterként eltávolította a hatalomból elődjét, Muhammad Morszi elnököt és radikális iszlamista kormányát. A Morszi mögött álló Muszlim Testvériséget betiltották Egyiptomban és terrorista szervezetnek tartják. Az öbölbeli államok attól tartottak, hogy ha a szomszédjukban megveti a lábát, akkor előbb utóbb saját radikális ellenzékük is megerősödik és külső támogatást kaphat. Egyiptom és Katar az elmúlt évtizedben nem voltak jóban egymással, miután az utóbbi támogatta a Testvériséget, ám az elmúlt évben rendezték a nézeteltéréseiket.

Egyiptom a világ legnagyobb búzaimportőr országa, amelyben állami támogatással tartják alacsonyan a kenyér árát, ami a 70 millió egyiptomi – a 100 milliós népesség több mint kétharmada - legalapvetőbb élelmiszerforrása. Az elmúlt években az ország gazdaságát „forró pénzből” - gyorsan érkező és gyorsan távozó kölcsönökből - finanszírozták, azaz olyan rövid lejáratú hitelekből, amelyekre a világon elérhető legmagasabb reálkamatot hozták.