Nem hozott áttörést az athéni kormány és a görög adósságok magánhitelezőinek tegnap újrakezdődött egyeztetése, a felek ma folytatják a tárgyalást - jelentette az utóbbiakat képviselő IIF pénzügyi lobbicsoport. A közlemény szerint némi előrehaladás történt és ma az önkéntes hitelelengedés jogi és technikai részleteinek kidolgozására helyezik a hangsúlyt - idézi a dokumentumot a MarketWatch.
Az utóbbi megjegyzés sejteti, hogy továbbra sem sikerült megállapodni a becserélendő kötvényekért felajánlott 30 éves állampapír kuponjáról. Tegnapi hírek szerint a magánhitelezők már elfogadnának átlag négy százalék helyett 3,75-öt, ám az eurózóna pénzügyminiszterei - a görög segélyek donor országainak nevében - hétfőn 3,5 százalék mellett tették le a garast.
Több zsét kell betolni
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az eurózóna-országok azért akarnak kisebb kupont, mert nekik kell biztosítaniuk Görögországnak azt a pénzt, amiből Athén törleszt a pénzintézeteknek. Emellett minél magasabbak az adósságfinanszírozás költségei, annál valószínűbb, hogy az adós végül minden erőfeszítés ellenére mégis fizetésképtelenné válik.
Így két lehetőség maradt. Vagy a magánhitelezők vállalnak még nagyobb áldozatot - már négyszázalékos kupon esetén is 65-70 százalék lenne a valós veszteségük -, vagy az IMF-nek és a donor országoknak kell több pénzt betolniuk a Görög államkasszába. Az előbbi egyre nehezebbnek látszik: bankok több képviselője is kijelentette a héten, hogy még nagyobb engedmény esetén nem lehetne fenntartani a hitelelengedés "önkéntes" jellegét.
Szenvedni fognak a donorok
Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója a davosi világgazdasági fórumon felvetette a lehetőségét annak, hogy közhitelezők - az uniós államok, az Európai Központi Bank - is engedjék el követeléseik egy részét. Ez jogi akadályokon túl felveti azt a kérdést is: mi lesz a vége annak, ha azok is elbukják a pénzüket, akiknek ki kellene húzniuk a szakadékból Görögországot.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa tegnap arról beszélt a Wall Street Journalnak nyilatkozva, hogy az közösségi hitelezőknek esetleg emelniük kellene hozzájárulásokat a görög adósságok rendezéséhez. Emellett reméli, hogy hamarosan megállapodás születhet az európai stabilitási alapok (EFSF, ESM), illetve az IMF tőkéjének növeléséről.
Plusz 20 milliárdocska
Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a hét elején elismerte, hogy a görög válságkezelés kisiklott. Hogy mennyire tért el a kijelölt pályától, az csak az ország adósságairól, finanszírozhatóságáról készülő új becslés megjelenése után derülhet ki, ami nem várható az EU hétfői csúcsértekezlete előtt - tudta meg a MarketWatch német tisztviselőktől.
A tárgyalásokhoz közel álló források szerint Görögországnak a gazdaság visszaesése nyomán romló pénzügyi pozíciói miatt újabb 20 milliárd euróra van szüksége. Ezt az összeget, amely megfelel a GDP nagyjából 10 százalékának, az októberben elhatározott 130 milliárdos második görög segélycsomag keretei között kell valahogy kiizzadni.