Sztavrosz Dimasz volt uniós biztos, az athéni kormány államfőjelöltje 168 szavazatot kapott a 300 fős parlamentben az elnökválasztás második fordulójában, ami nem csupán a megválasztásához szükséges 200 vokstól maradt el, hanem a várhatótól is. Hiába sikerült ugyanis nyolc képviselőt Dimasz mellé állítani az első forduló óta, politikai elemzők úgy becsülték, hogy 170 támogató adna reális esélyt az elnökjelölt megválasztására a december 29-ei harmadik fordulóban - írta a Financial Times.

Akkor elég lenne 180 képviselő támogatása, ám a kisebb ellenzéki pártok képviselői, akiktől a hiányzó voksok remélhetők lennének, várhatóan tartózkodni fognak a szavazástól. Jön a harmadik menet, ez az a néhány nap, amikor a parlamenti képviselők a legerősebb alkupozícióban vannak ahhoz, hogy a támogatásukért cserébe minél több ígéretet szorítsanak ki a kormányból - értékelte a helyzetet Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég elemzője.

Helyezkedés

A kormány már a második menet előtt is próbált alkudozni. Antonisz Szamrasz miniszterelnök váratlan hét végi beszédben kompromisszumot ajánlott, amely szerint független politikusokat is bevonnának az országot finanszírozó EU-ECB-IMF trióval folytatott tárgyalásokba, majd 2015 végén megtartanák az előrehozott választásokat, ha sikerülne elnökké választani Dimaszt. A 2012 júniusában megválasztott kormány mandátuma egyébként 2016 első felében járna le.

Dimasz és a biztos támogatójának számító 155 koalíciós képviselő azonban kedden csak néhány független parlamenti politikus szavazatát tudta megszerezni, a két szóba jöhető kis ellenzéki párt, a Demokratikus Baloldal és a jobbközép Független Görögök nem álltak melléjük. Athénban az a politikai pletyka járja, miszerint a két a kis politikai erő a háttérben az ellenzék vezető erejével, a radikális baloldali Szirizával tárgyal az előrehozott választások utáni szereposztásról.

Összeomlás

A Sziriza megnyerte a májusi európai parlamenti választásokat, és azóta folyamatosan vezeti a közvélemény-kutatásokat. Ha az elnökválasztás harmadik fordulója is kudarccal végződik, akkor január végén előrehozott választások lesznek, amit jó eséllyel a Sziriza nyerhet meg. Alekszisz Ciprasz, a párt vezetője azt ígérte, hogy ha győznek, akkor követelni fogja a görög államadósság jelentős részének elengedését. Ezzel az a gond, hogy a hitelezők túlnyomó részben a többi eurótagország adófizetői.

A Sziriza ráadásul a gazdasági növekedés gyorsítása és a munkanélküliség csökkentése érdekében az állami költekezés felszabadítását is követeli. Ezt a trojka nem engedhet meg, mert az állami bevételek nem nyújtanak rá fedezetet. A piacok túlnéznek az elnökválasztási procedúrán az előrehozott választásokig. Azt találgatják, milyen hatása lehet egy Sziriza vezette kormány megalakulásának - mondja Rahman. A befektetők véleményét jól tükrözi, hogy az görög állampapírokra nincs piaci kereslet. Így viszont összeomlással fenyegeti az országot, ha az új kormány szembe megy az EU-IMF párossal, amely hajlandó pénzt adni - csak kér cserébe valamit.