A brit parlament felsőháza nagy többséggel (348-225 arányban) leszavazta a kormány brexitstratégiájának egyik kulcselemét, ami abba az irányba löki a londoni vezetést, hogy eddigi szándékainál szorosabb kapcsolatot keressen az EU és az Egyesült Királyság között a brexit után - adta hírül a Bloomberg.

A több mint 100 szavazatnyi különbség világos üzenet: a nem választott képviselőkből álló felsőház tagjai azt akarják, hogy a szigetország az EU vámuniójának tagja maradjon. Ez egybeesik azzal, amit a brit vállalatok akarnak üzletmenetük zavartalan folytatása érdekében. Ugyanakkor a kilépés elszánt hívei szemében az EU győzelmét jelentené a valódi függetlenség visszanyerése helyett.

Kapcsolódó

Tárgyalás

A lordok valójában igennel szavaztak egy módosító javaslatra, amely a vámunió fenntartását irányozza elő. Bár a brexitügyi minisztérium csalódottan vette tudomásul a voksolás végeredményét, és hangot adott annak a véleményének, hogy ez nem kötelezi a kormányt a politikája módosítására, a törvényhozás hangulatának alakulása hatással lehet a brit-EU kereskedelmi tárgyalásokra.

A brexit utáni kereskedelmi kapcsolatok tisztázására hivatott egyeztetés első formális ülése a szigetország és az unió szakértői között lényegében már az indulásnál elakadt. Az Egyesült Királyság javaslatcsomagját ugyanis túl általánosnak tartják az EU-s tárgyalók. Mint mondják egy halom olyan elképzelést látnak, amely kimazsolázná azokat az uniós szabályokat, amelyek kedvezők lennének a távozó országnak, míg hátra hagyná a kedvezőtleneket.

Van még más is

A tárgyalások végén egyébként egy nem kötelező érvényű politikai deklarációt fogadnának el, amelynek alapján a 2019. márciusi kilépést követő 21 hónapban tisztáznák a részleteket. Ezek közül a legkritikusabb az ír-észak-ír határ kérdése, amely csak akkor maradhat láthatatlan, ha a szigetország nem lép ki a vámunióból.

Ezzel kapcsolatban Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke átdobta a labdát a brit térfélre: az Európai Parlamentben azt mondta, hogy az ír határ problémáját az Egyesült Királyságnak kell megoldania, ugyanis azt a brexit okozta, amit a britek kezdeményeztek. Ha nincs válasz erre az ügyre, akkor nem lesz válási megállapodás és átmeneti időszak.

Folytatás

A kormány kilépési stratégiáját még több körben tárgyalja a brit felsőház május 8-áig, majd visszakerül a választott képviselőkből álló alsóházhoz. Szakértők szerint a vámuniót támogatók 100 fős fölénye felbátorítja a kemény brexitet ellenzőket, különösen a torykat a House of Commonsban. Az ellenzéki Munkáspárt arra készül, hogy - összefogva minden további politikai erővel és a puha brexit pártján álló konzervatívokkal - alaposan megköti a kormány kezét.

Nyolc ügyben akarják London akaratával ellentétesen megváltoztatni a törvényt. Az egyik fő céljuk például, hogy ne véssék kőbe törvényi előírással a kilépés 2019. márciusi dátumát. A másik a vámunió: a Munkáspárt több mint egy évig tartó lebegtetés után nemrégiben tette világossá, hogy a vámuniós tagság megtartását akarja, nem kis részben éppen azért, mert így tartható fenn az ír-észak-ír határ átjárhatósága.

Theresa May miniszterelnök azonban korábban az egyik olyan vörös vonalként jelölte meg a kilépést a vámunióból, amely mögé nem kíván hátrálni. Ha erre rákényszerítik, akkor saját pártján belülről indulhat támadás ellene a kemény brexitet támogatók részéről. Magyarán kormányválság alakulhat ki.

A fotó forrása: Pixabay