A legfőbb uniós végrehajtó testület szerdán Brüsszelben tette közzé értékelését azokról az országokról, amelyek vagy már tagjelöltek, vagy erre a státusra pályáznak. A bizottsági javaslatok alapján a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban hozzák majd meg az időszerű bővítéspolitikai döntéseket.
A szerb-koszovói tárgyalások a közelmúltban megszakadtak, miután Szerbia és Észak-Koszovó határa mentén fegyveres összetűzések voltak helyi szerb lakosok, illetve a szerintük a koszovói albán kormányzatot pártoló nemzetközi erők között.
A Stefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai EU-biztos hivatala által készített, az MTI által ismertetett értékelés szerint Szerbia jelentős haladást ért el a politikai elvárások teljesítését illetően. A jogrendszer elemei, valamint az intézményi keretek a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelme vonatkozásában összességében megfelelnek az európai és nemzetközi előírásoknak - olvasható az értékelésben. Brüsszel elismerte, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben is születtek már kezdeti eredmények. Mindazonáltal - tették hozzá az uniós értékelők - számos hiányosságot kell még pótolni jogi területen.
Az Európai Bizottság méltatta, hogy Szerbia kiadta a háborús bűnökkel vádolt mind a 46 személyt - utolsóként Ratko Mladicot és Goran Hadzicot - a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.
Szerbia - ismerte el az uniós végrehajtó testület - növekvően tevékeny szerepet játszik a regionális együttműködésben.
"A Koszovóval való párbeszéd során elért első eredményeket követően" Brüsszel most egyfelől azt várja el, hogy "Szerbia sürgősen valósítsa is meg az eddig megszületett megállapodásokat", másfelől "további jelentős haladást érjen el Koszovóval való viszonyának javítása terén". Az Európai Bizottság állásfoglalása külön hangsúlyozta, hogy Szerbia és Koszovó között "gyakorlatias és fenntartható" megoldásokat kell találni az emberek életkörülményeinek javítása érdekében.
A brüsszeli bizottsági dokumentum kitért Szerbia gazdasági teljesítményére - az életképes piacgazdaság kialakítását célzó lépésekre - és az uniós joganyag átültetésének kérdéseire is, elismerve jelentős eredmények elérését, ugyanakkor rámutatva további felszámolandó hiányosságokra.
Montenegróval indulhatnak a csatlakozási tárgyalások
Montenegró EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére tett javaslatot szerdán Brüsszelben az Európai Bizottság, amely szerint az Adria-parti volt jugoszláv tagköztársaság teljesítette a korábban támasztott feltéteket. Stefan Füle bővítési biztos üdvözölte, hogy az ország összességében kielégítő eredményeket ért el a reformfolyamatban, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. Ez utóbbi területen azonban - valamint a diszkriminációmentességet biztosító jogalkotás terén is - még további jelentős erőfeszítéseket kell tennie Podgoricának a brüsszeli bizottság szerint.
Montenegró az unióval már 2007 októberében aláírta a stabilizációs és társulási megállapodást, amely azonban csak jóval később, tavaly májusban lépett életbe. A volt jugoszláv tagköztársaság 2008 decemberében beadta EU-csatlakozási kérelmét, egy évvel később pedig elérte, hogy állampolgárai vízum nélkül utazhassanak be a schengeni övezetbe. Az ország tavaly decemberben vált hivatalos uniós tagjelöltté.
A mostani bizottsági értékelés a hiányosságok felsorolásakor a diszkrimináció elleni küzdelem vonatkozásában egyebek közt kitért arra, hogy a gyakorlatban továbbra is hátrányos megkülönböztetést szenvednek el Montenegróban a "sérülékeny társadalmi csoportok", ami az uniós szóhasználatban e térség vonatkozásában többnyire a romákra történő utalás. A nyugat-balkáni ország további haladást könyvelhet el a működőképes piacgazdaság kialakítása terén - állapították meg a brüsszeli szakértők. A montenegrói makrogazdasági helyzet meglehetősen szilárd, az ország pénzügyi helyzete viszonylag rendezett.
Az Európai Bizottság jelentése ugyanakkor sok olyan szabályozási területet sorolt fel, ahol Montenegrónak még jelentős mértékben pótolnia kell az uniós joganyagnak a hazai jogrendszerbe való átültetését.