A csütörtöki kamatdöntő ülésére készülő Európai Központi Bank (ECB) furcsa helyzetben találta magát. Nem csupán azon kell studíroznia, mit tehetne az eurózóna pénzügyi környezetének javítása érdekében, hanem azon is milyen tanulságokat vonjon le a világ többi nagy jegybankjának viselkedéséből - írja Mohamed El-Erian ismert pénzügyi szakértő a Bloombergen megjelent publicisztikájában.

Az európai jegybank eddig ellavírozott az amerikai Federal Reserve és a Bank of Japan (BoJ), illetve kisebb részben a kínai központi bank választotta monetáris politika között. Az előbbi nem hajlandó tovább kísérletezni a szokatlanul enyhe monetáris (qe) politikával, az utóbbiak viszont készeknek voltak tovább haladni ezen az úton, annak ellenére, hogy a qe egyre kevésbé segít a gazdaság élénkítésében.

Tovább enyhítenek

Az ECB döntéshozói minden bizonnyal mérlegelik a kínálkozó alternatíva előnyeit és hátrányait, és várhatóan úgy döntenek, hogy bővítik a monetáris enyhítést. Ez rövid távon minden bizonnyal hozni fogja az elvárt hatásokat, ám eközben a bank egyre közelebb kerül ahhoz a ponthoz, amelyen túl a qe elveszti hatásosságát, sőt a szándékolttal ellentétes eredményre vezet - véli El-Erian.

Az európai jegybank monetáris tanácsára nagy nyomás nehezedik annak érdekében, hogy erősítse azt a támogatást, amelyet monetáris politikájával az eurózóna gazdaságának ad. Ezt indokolja, hogy GDP-növekedés lendülete gyengül és az árak csökkennek.

Végül a döntéshozók késztetést érezhetnek arra, hogy növeljék az ECB havi kötvényvásárlásait és vigyék még lejjebb a negatív tartományba kereskedelmi bankok jegybanki betéteire adott negatív jegybanki kamatot.

Japán út

Az európai jegybank ezzel szembe megy a Feddel, azon az úton indul el, amelyen a BoJ halad. Az amerikai jegybank döntéshozói nem azért emelték - 10 év után először - a bank alapkamatát decemberben, mert úgy gondolták, hogy a gazdaságnak már nincs szüksége a pénzügyi hátszélre, hanem azért, mert egyre inkább tartanak a qe lehetséges káros mellékhatásaitól.

Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a gazdaság szereplői a jegybank teremtette pénzbőség egyfajta drogfüggőjévé válhatnak.

A BoJ viszont már-már kétségbeesetten hajszolja tovább a gazdaság élénkítését. Ugyanakkor miközben a japán jegybank egyre halványabb eredményeket ér el a qe-vel (a negatív kamat bevezetése nem vezetett a jen tartós gyengüléséhez és a tőzsde folyamatos erősödéséhez), az ECB elérhet némi eredményt saját monetáris enyhítése bővítésével - hangsúlyozza a Bloomberg publicistája.

Gyengébb euró

Mindenekelőtt várhatóan gyengül az euró, ami segíti az exportot, illetve javulhat az importhelyettesítésre irányuló befektetések versenyképessége. Emellett az európai értékpapírpiacok jobban teljesíthetnek a világ többi részén lévő versenytársaiknál, ami némi támaszt adhat a fogyasztásnak is.

Ezek az előnyök azonban gyorsan elporladhatnak, ha nem párosul hozzájuk az európai kormányok magatartásának megváltozása, nevezetes az, hogy a továbbiakban kevésbé bízzák rá országaik gazdaságát az ECB monetáris hátszelére.

E helyett fel kell pörgetniük a versenyképességet javító, s ezzel a GDP-növekedését segítő strukturális reformokat, a pénzügyi válság előtt kialakult túlzott eladósodás maradványainak leküzdését és a regionális gazdasági és pénzügyi rendszerek erősítését.

Ellenhatások

A qe hatástalanságnál is nagyobb gond, hogy a monetáris enyhítés ezzel elveszti a hitelességét, ami megtépázhatja az ECB imázsát, s ehhez működésének hosszabb távú hatékonyságát is - véli a befektetési szakértő. A végeredmény az lehet, mint amit Japánban látunk: a laza monetáris politika költségei és kockázatai felülírják a hozamait.

Összességében tehát nem az a kérdés, hogy az ECB tovább próbálkozik-e a monetáris enyhítéssel a következő hónapokban vagy sem, hanem az, hogy milyen hamar éri ez azt a pontot, amelyen túl a qe kellemetlen mellékhatásai - a hatásosság elvesztése és az európai jegybank hitelességének meggyengülése - felülírják a hasznait.

A BoJ láthatóan átlépte ezt a határt és nincs Európában vagy akár a világon egyetlen olyan gazdasági szakember, vállalatvezető, befektető sem, amely azt akarná, hogy ez megismétlődjön. Súlyos gondot okozna, ha még egy kulcsfontosság jegybank ebbe a helyzetbe kerülne - hangsúlyozza El-Erian.