Bulgária északnyugati, az ország egyik legszegényebb térségében, ahol a munkanélküliek aránya meghaladja a 20 százalékot, a héten megkezdték a Déli Áramlat 540 kilométeres szakaszának építését. A Gazprom nagy vállalkozása, ami orosz földgázt juttat majd Dél- és Nyugat-Európába, kielégítve gázszükségletének 10 százalékát, összesen 16 milliárd euróba kerül. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója bulgáriai látogatásán kifejtette, hogy a projekt fontos eleme Európa energiaellátása biztosításának, mivel ennek köszönhetően a földgáz tranzit országok nélkül, közvetlenül juthat el Oroszországból az Európai Unióba - idézte a moszkvai rádió. A szállítás 2015 végén indulhat, és az első vezeték kapacitása meg fogja haladni az évi 15 milliárd köbmétert, ami a négy cső elkészültével 2019-re 63 milliárdra emelkedik. A vállalkozásban az oroszok mellett Bulgária, Szerbia, Magyarország, Olaszország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria is részt vesz.

A bulgáriai szakasz építése 3,5 milliárd euróba kerül, több ezer munkahelyet és mintegy 3 milliárd eurós költségvetési bevételt, valamint gázár-kedvezményt vár tőle Szófia. Ez utóbbi is nagyon fontos, mivel Bulgária jelenleg évi 1,4 milliárd eurót költ gázimportra - emlékeztetett a Bloomberg. Emellett a Gazprom partnere, az állami Bolgár Energia Holding 620 millió eurós kölcsönt kap az orosz féltől.

Dusan Bajatovics, a Srbijagas vezérigazgatója bejelentette, hogy a Déli Áramlat szerbiai szakaszán a munkálatok november 20. és december 20. között kezdődnek. A 421 kilométeres gázvezetéket négy szakaszban építik meg. Zorana Mihajlovics energiaügyi miniszter közölte, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megteremtse a feltételeket a tervek mielőbbi végrehajtásához, s a törvényeket is ennek megfelelően módosították. A kormány országos, vagyis stratégiai jelentőségűnek fogja minősíteni a projektet - jelentette a Tanjug hírügynökség.

Nemcsak a politikusok, a lakosság is örül a Déli Áramlatnak: a közvélemény-kutatások szerint az emberek 73 százaléka támogatja. A vezetéktől nemcsak a gázellátás biztonságát és az energiahordozó árának csökkenését várják, hanem jelentős tranzitdíj-bevételt is.

A 2385 kilométeres vezeték 266 kilométeres szakasza fogja átszelni útban Ausztriába Szlovéniát, ahol a sajtó a világ egyik legjelentősebb infrastruktúra vállalkozásaként ünnepli a projektet. Ennek ellenére bár jelentős, 57 százalékos a társadalmi támogatottsága, ez jóval elmarad a szerb mögött. A várakozások azonban ugyan olyanok, mint a többi országban: biztonságos és olcsóbb gázszolgáltatás, munkahelyek teremtése, a gépipari termelés fellendítése. Samo Omerzel infrastruktúraügyi miniszter szerint a projekt a szlovén kormány teljes támogatását élvezi.

A horvát állami Plinacro és a Gazprom az év elején állapodott meg arról, hogy 2016 végéig megépítik a Déli Áramlat leágazását Horvátországba, és egy hasonlót terveznek Macedóniába is.