"A jelenlegi helyzetben az a fő, hogy ne történjen külső befolyásolás, beavatkozás mindabba, ami Fehéroroszországban történik. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy kísérletek történnek a közvetlen beavatkozásra. Az efféle beavatkozást megengedhetetlennek tartjuk" - idézte Peszkovot az MTi tudósítója.
A Kreml szóvivője konkrét példákat nem hozott fel a beavatkozásra, csak annyit mondott, hogy a fehéroroszoknak maguknak kell megtalálniuk a megoldást, mégpedig tárgyalásos úton, saját jogrendjük keretei között. A szóvivő szerint jelenleg nincs szükség arra, hogy Oroszország a Fehéroroszországgal létrehozott Szövetségi Állam vagy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében segítséget nyújtson Minszknek.
Mi a helyzet az orosz harci járművekkel?
Vlagyimir Putyin orosz elnök a külső beavatkozás ellen emelte fel szavát az Angela Merkel német kancellárral és az Emmanuel Macron francia államfővel folytatott keddi telefonbeszélgetése során is. Normálisnak nevezte ugyanakkor, hogy az orosz vezető telefonon rendszeresen konzultál Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel.
Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy orosz katonai járműveket vezényeltek át a fehérorosz határ közelébe, Peszkov annyit mondott, hogy "az orosz haditechnika az Oroszországi Föderáció területén található, ezért nincs mit kommentálni". A szóvivő egyúttal a Kreml aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fehérorosz erőszakszervezetek agresszív magatartást tanúsítottak az orosz sajtó munkatársaival szemben.
A posztszovjet térségért folytatott küzdelemről van szó
Szergej Lavrov külügyminiszter a Rosszija 1 orosz tévécsatornának nyilatkozva azt mondta: a fehérorosz vezetés elismerte, hogy az elnökválasztás nem volt "ideális", és megpróbál párbeszédet kezdeni azokkal az emberekkel, akik jogaik megsértése ellen tüntetnek. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Fehéroroszországban kialakult belső nehézségeket külső erők beavatkozásra és a számukra kedvező szabályok bevezetésének kierőszakolására próbálják felhasználni. "Az, amit most európai fővárosokból, mindenekelőtt a Baltikumból, Lengyelországból és az Európai Parlamentből hallunk, nem Aljakszandr Lukasenkáról, az emberi jogokról és a demokráciáról szól. Minden a geopolitikáról szól, azokról a szabályokról, amelyeket nyugati partnereink be akarnak vezetni a mindennapi életbe kontinensünkön és a világ más részein" - mondta Lavrov.
"Senki sem titkolja, hogy a posztszovjet térségért folytatott küzdelemről van szó. Ennek a helyzetnek tanúi voltunk a Szovjetunió megszűnése után. Legutóbbi példája ennek nyilvánvalóan Ukrajna" - tette hozzá a külügyér.
Az orosz diplomácia vezetője kifogásolta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája nem küldött megfigyelőket a fehérorosz elnökválasztásra, holott meghívást kapott, bírálatát viszont internetes forrásokra alapozza - írja az MTI.