Az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) a hónap végén nem csupán arról kell döntenie - amiről szokott -, hogy csökkentse-e kitermelését, ezzel exportját, ami megnövelné az olajárat, hanem arról is, hogy milyen szerepet akar játszani a világ olajpiacán a jövőben - állítják a Bloombergnek nyilatkozó elemzők. Az elmúlt négy évtizedben nem volt kérdés, hogy ez a szervezet határozza meg a fekete arany árát a világon.

Ilyet évtizedek óta nem láttunk - szögezi le Mike Wittner, a Société Générale New York-i olajpiaci kutatócsoportjának vezetője. Mi jön most? Elszánja-e magát az OPEC arra, hogy feladja befolyását? Szaúd-Arábia komolyan gondolja-e, hogy nem törődik a túltermeléssel, hagyja hanyatlani az árakat vagy sem? A francia bank elemzői szerint csak vissza kellene fogniuk a termelést, és máris emelkednének az árak. Ha hezitálnak, akkor végül az amerikai olajpala-kitermelők viselkedése alakíthatja az olajárak alakulásának arányát.

Hazárdjáték

A kartell legnagyobb tagállama, egyben a világ legnagyobb olajexportőre, Szaúd-Arábia október elején emelte az Ázsiába és mérsékelte az USA-ba kivitt nyersolaj árát, amivel azt a jelzést adta, hogy le akarja törni az amerikai árakat. Ezt támasztotta alá Abdalla El-Badri, az OPEC főtitkára október végi londoni nyilatkozatával, amelyben azt állította, hogy a jelenlegi árakon az észak-amerikai olajpalakutak felét bezárhatják a gazdaságtalanná vált kitermelés miatt.

Más szóval úgy tűnik, hogy a szaúdiak feláldoznák az olajárat az OPEC piaci részesedésének megtartása érdekében. A szervezet becslése szerint jelenleg 37 százalékkal rendelkeznek a világ exportjából szemben a tavalyi 40, illetve az 1973-as 54 százalékkal. Az OPEC naponta 31 millió hordót visz a piacra, ami 3,3 százalékkal magasabb az elhatározott 30 milliós kvótánál.

Visszaüt

Az egyik gond ezzel a taktikával az, hogy a szervezet legtöbb tagállamának súlyos gondokat okoz az alacsony olajár. Csak az Öböl menti arab miniállamok költségvetését lehet egyensúlyban tartani a 80 dollár/hordó körüli szinten, míg Iránnak, Iraknak és Algériának 100 dollárra lenne szüksége ehhez. A másik gyenge pontja az árak alacsonyan tartásának az, hogy technológiájuk finomítására készteti az olajpapa-kitermelőket, aminek eredményeként alacsonyabb áron is nyereségek maradhatnak. Ez esetben a szaúdi taktika dugába dőlne.

Összességében elemzők szerint az új konkurencia kiiktatásához tartósan hordónként 70 dollár körül kellene maradnia a Brent árának (a hét elején 82 dollár felé közeledett a londoni szabvány tempósan hanyatló jegyzése). Ezen a szinten azonban az OPEC-tagállamok többségének kilyukad a büdzséje.

Új világrend

Líbia, Venezuela, Ecuador és Nigéria az árak emelkedése, következésképpen a kitermelés visszafogása mellett lesz a november végi szokásos éves bécsi OPEC-találkozón, míg Abu Dzabi vagy Szaúd-Arábai nem lát okot erre. Utoljára 2011 júniusában fordult elő, hogy a szervezet olajminiszterei nem tudtak megállapodni a követendő taktikáról.

Akkor ennek nem volt nagy jelentősége, most viszont a kartell elvesztheti piaci befolyását, ha nem tudja eldönteni merre induljon - véli Eugen Weinberg, a Commerzbak elemzője. Ennek a találkozónak választ kell adnia a kritikus kérdésekre, enélkül akár széteshet a szervezet - teszi hozzá. Ez új világrendet eredményezne a fekete arany piacán.