Az eurózóna államainak pénzügyminiszterei hat hónappal, 2015 közepéig hosszabbíthatják meg a EU és az IMF görögországi hitelprogramját - jelentette a Reuters egy birtokába került dokumentumokra hivatkozva. A gond, hogy az athéni kormány hallani sem akar erről a lehetőségről. Csak néhány hetes, technikai jellegű hosszabbítást hajlandóak elfogadni.

Antonisz Szamarasz miniszterelnök októberben megszavaztatta a parlamenttel, hogy Görögország kilép az EU és az IMF ernyője alól, azaz 2015 januárjától kezdve a kötvénypiacról szerzi meg a költségvetés finanszírozásához szükséges külső forrásokat. Ezzel elébe akart menni a jövő évben várható előrehozott választásoknak: ha ugyanis a regnáló kormány a lakosság körében gyűlölt megszorításairól ismert EU-IMF-program továbbfolytatásával áll a választók elé, akkor borítékolható, hogy a programot elutasító ellenzék győz.

Nem tetszett

A befektetők azonban nem díjazták a görögök ötletét: a szavazás után elszállt az államkötvények hozama, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a donorok segítsége nélkül fizetésképtelenné válik Görögország. Kompromisszumként azt találták ki, hogy a hitelprogramot ugyan lezárják, de az európai biztonsági alapon belül (EFS) nyitnak a görögöknek egy garanciaszámlát, amelyről pénzt vehetnek fel, ha a piaci kölcsönök megfizethetetlenül drágává válnának. Ezt az alapot a görög bankok feltőkésítésére szánt, de fel nem használt 11,5 milliárd euróval töltenék fel. Ezt a pénzt az eurózóna kormányai kínálták fel Görögországnak.

A vita a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban robbant ki a felek között. Athén szerint tartható az igen kicsire tervezett költségvetési hiány, az EU, az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF hármas, azaz a trojka szakértői  azonban úgy vélik, hogy ehhez további megszorító intézkedésekre, például közalkalmazotti elbocsátásokra lenne szükség. Amíg ezeket nem vállalják fel a görögök, addig nem számíthatnak az említett 11,5 milliárdos biztonsági alap felállítására.

Valamit valamiért

A Reuters kezébe került határozattervezet az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfői tanácskozására készült. Eszerint a görög hatóságoknak több időt kell adni a szükséges lépések megtételére. Ezért javasolják az EU-IMF hitelprogram meghosszabbítását 2015 második negyedévének végéig. Az előterjesztés készítői alternatívaként felvetik, hogy csak az első negyedévig vagy 2016 márciusáig hosszabbítsanak.

Az előbbit azonban túl rövidnek tartják ahhoz, hogy Athén végrehajtsa az elvárt intézkedéseket, az utóbbival pedig az a gond, hogy nem lehetne a program "technikai jellegű" meghosszabbításának minősíteni, ugyanis a addigra amúgy is - az eredeti határidőnek megfelelően is - kifutna az EU és az IMF kedvezményes hitelprogramja.

Előnye lehetne a féléves haladéknak, hogy az ECB a görögök rendelkezésére bocsáthatná azt az 1,9 milliárd eurót, amelyet a birtokában lévő görög államkötvényeken keresett. (Korábban megígérték, hogy ezt nem teszik zsebre, hanem visszaforgatják a görögöknek.) Emellett az IMF is átutalhatná - ha teljesülnek a feltételei - saját kedvezményes hitele 3,5 milliárd eurós következő részletét.

Egy hét maradt

Összességében a dokumentumból az derül ki, hogy a pénzügyminiszterek nem tárgyalnának az athéni kormány tervéről, amely szerint csak néhány héttel nyúlna be a jövő év elejébe az EU és az IMF hitelprogramja. Egy uniós tisztviselő a hét közepén arról beszélt, hogy a görögöknek kérniük kellene a program meghosszabbítását, mert az ezt felváltó EFS-alap nem fog felállni a következő hetekben. Brüsszel azt akarja, hogy a pénzügyminiszterek hétfői állásfoglalásának birtokában jövő vasárnapig hozzák tető alá Görögország és az EU-ECB-IMF trojka új megállapodását.