Az ukrán hadsereg hetek óta szisztematikusa támadja az orosz megszálló orosz erők utánpótlási vonalait a stratégiailag fontos Heszon tartományban és a Krímben, azaz az ukrán-orosz háború déli frontján – derül ki a Bloomberg háborús helyzetjelentéséből. Ez nem jelenti azt, hogy lemondtak volna egy nagyobb offenzíváról, amivel visszaszerezhetnék ezt a területet, különös tekintette a Dnyeper folyó jobb partjára.

Az erőviszonyok ugyanakkor annak ellenére nem változtak meg, hogy az ukránok jelentős fegyverszállítmányokat kaptak nyugati szövetségeseiktől, azaz az orosz hadseregnek még mindig sokkal több ágyúja és rakétavetője van. Összességében nyugati szakértők szerint  az ukránok vélhetően egy déli offenzívára készülnek, ám csak akkor vágnának bele, ha biztosak a sikerben. Ehhez le kell választaniuk az előttük álló orosz csapatokat a logisztikai köldökzsinórjukról.

Megkavarták a háborús levest

Hat hónappal a háború kezdete után most ott tartunk, hogy az orosz offenzíva Ukrajna délkeleti részének elfoglalása lényegében leállt, miközben a déli ukrán ellentámadás veszélye miatt az orosz hadvezetés kénytelen volt csapatokat átdobni a délkeleti frontról a délire. Ugyanakkor az az ukrán stratégia, hogy a folyó nyugati partján lévő erőket elszigeteljék az utánpótlástól hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat, amely alatt pozícióharcokat fognak vívni a felek.

Van rá esély, hogy Ukrajna visszaszerezze Herszon városát a Dnyeper torkolatánál, ám ez néhány hónapon belül nem várható – fogalmazott óvatosan Olekszij Aresztovics az ukrán államfő Volodimir Zelenszkij katonai főtanácsadója. A szakértő szerint a jövő nyárig is elhúzódhat az ukrán területek „teljes felszabadítása” az orosz megszállás alól. Nem tudni, mennyi a kötelező optimizmus ebben a kijelentésben.

Figyelmeztetés Moszkvának

A 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten történt két nagy robbanás, amelyekben orosz fegyverek és hadianyag semmisült meg, biztonsági aggályokat kelthet Moszkvában. A védelmi minisztérium a második esetén, amelyben egy lőszerraktár volt a célpont egyértelműen szabotázsakcióról beszél. Az ukrán fél nem vállal közvetlen felelősséget az akciókért, ám a Krím visszaszerzésének a kezdeteként interpretálja azokat.

Összességében a térségben már egy kilométer szélessé terebélyesedő Dnyeper folyón átívelő hidak rombolásával az ukránoknak sikerült elérniük, hogy az orosz utánpótlás nehézkesen, kompok segítségével jut át a folyón. Ukrán katonai szakértők megítélése szerint az ellátási lánc leszűkítése nyomán az a kérdés, hogy az oroszok mekkora tartalékot tudnak felhalmozni a folyó nyugati partján. Ettől függ, hogy meddig tarthatnak ki ott.

Van benne ráció

Phillips O'Brien, a skóciai University of St. Andrews katonai szakértője bölcs stratégiának tartja a frontális támadás helyett az ellátási láncokra mért csapásokat. Ugyanakkor válaszul az oroszok újra lövik Harkivot, az ország második legnagyobb városát az orosz határ közelében. Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint nem mondtak le arról, hogy kis lépésekkel megszállják az Donyeck és Luhasznk tartományokat (az utóbbit sikerült elérniük), azaz a donbaszi térséget.

O'Brien szerint az ukránok inkább Herszonban akarnak harcolni az oroszok ellen, mint Donbaszban, mert a déli fronton egy ellátási nehézségekkel küszködő ellenséggel néznek szembe. Minél több orosz erőt csoportosítanak át Donbaszból Herszonba, annál jobb az ukrán hadseregnek. A kialakult patthelyzetben Moszkva ősszel népszavazást akar tartatni a megszállt területek Oroszországhoz csatolásáról.

Az ukrán fél bizonyára elejét akarja venni a közjogi státusz megváltozásának, de nincsenek abban a helyzetben, mint ellenfelük, hogy tüzérségi hengerrel legyalulva maguk előtt a területet nyomuljanak előre. Emellett nem is akarják lerombolni a saját országukat. Így kényes egyensúlyt kell tartaniuk a lehető leggyorsabb, ám a legkevesebb áldozattal járó megoldás között.