Magyarországon a kukoricát leginkább a nyári hónapokban fogyasztjuk megfőve a strandokon, de népszerű még a pattogatott és a csemege változata is, ritkábban a rizses köreteket teszik izgalmasabbá vele. De világszerte és itthon is az egyik legfontosabb gabonaféle: a szarvasmarhák és a baromfik egyik legfontosabb takarmánya. Vagyis kukorica eltűnése, termőterületének zsugorodása komoly gondot okozhat a húsellátásban.

A világ legnagyobb mennyiségben termesztett növényéből hamarosan mégis hiány lehet: egy a NASA tudósai által nemrégiben készített tanulmány szerint már 2030-ban a kukorica terméshozamai közel negyedével csökkenhetnek, ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik. A fejlett számítógépes modellezéssel végzett vizsgálatban elemezték a várható hőmérséklet-emelkedést az egész világon, az esőzések változását és az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációját a légkörben. 

Kapcsolódó

A modellek azt mutatták, hogy számos trópusi régió, amely jelenleg a kukoricatermesztésre támaszkodik, túl meleggé válhat ahhoz, hogy ezek a növények jól fejlődjenek. 

"Nem számítottunk ilyen alapvető elmozdulásra a 2014-ben végzett éghajlati és növénytermesztési modellek előző generációjának terméshozam-előrejelzéseihez képest" - idézi Jonas Jägermeyrt, a NASA Goddard Institute for Space Studies (GISS) és a New York-i Columbia Egyetem The Earth Institute kutatóját a Space.com.

"A jelenlegi termelési szinthez képest 20 százalékos csökkenésnek súlyos következményei lehetnek világszerte" - tette hozzá.

Jelenleg az Egyesült Államok, Kína és Brazília a világ legnagyobb kukoricatermelői. De a növényt Közép-Ázsia, Nyugat-Afrika és Közép-Amerika számos részén is termesztik. A NASA közleménye szerint a következő évtizedben mindezen régiókban csökkenhet a terméshozam.

Magyarországon is gondok lehetnek

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet 2019-ben közöltt modellszámításokat a klímaváltozás magyarországi hatásairól, amelyek alapján itthon is visszaeshet a terméshozam a felmelegedés miatt. A kukorica változás esetében a klímaváltozás hatására 3050-ig több mint 9 nappal tolódik előre a vetés ideje, a 2100-as évekre pedig átlagosan 14 nappal korábban kerülhet sor a vetésre a jelenlegi gyakorlathoz képest. Emellett a betakarítás ideje 17 nappal hamarabb következik be 2050-ig, 2100-ra pedig 31 nappal korábban indulhat be a betakarítás, mint most. Ezen adaptáció mellett a kukorica hozamai 2050-ig várhatóan 18 százalékkal, 2100-ig pedig 28 százalékkal csökkennek. Viszont a klímaszcenáriók nagy szórást mutattak az AKI összefoglalója szerint: 2100-ra vonatkozóan 10 százalékos hozamnövekedés és 64 százalékos -csökkenést is modelleztek.

"Még optimista éghajlatváltozási forgatókönyvek esetén is, amikor a társadalmak ambiciózus erőfeszítéseket tesznek a globális hőmérséklet-emelkedés korlátozására, a globális mezőgazdaságnak új éghajlati valósággal kell szembenéznie" - mondta Jägermeyr. A szakértő szerint a globális élelmiszerrendszer összekapcsoltsága miatt a hatások akár egész régiók élelmezését boríthatják fel, de világszerte is éreztetni fogják hatásukat.

Viszont a tanulmány azt is megállapította, hogy a búza, az emberi fogyasztásra termesztett második legfontosabb növény (az emberek számára az első számú a rizs), az új, melegebb világban akár nagyobb mennyiségű termést is hozhat. A tanulmány szerint 2030-ra 17 százalékkal nőhet a betakarított gabonamennyiség.  Csak ez kevésbé jó takarmánynövény a kukoricához képest.

A kutatók kétféle modellt használtak a termés viselkedésének szimulálásához. Először azt modellezték, hogyan reagál a Föld éghajlata a különböző lehetséges üvegházhatású gázkibocsátási forgatókönyvekre egészen 2100-ig. A hőmérséklet, az esőzések, de a talaj szén-dioxid-koncentrációjának változására is összpontosítottak, ami hatással lehet a fotoszintézisre és ezáltal a növények növekedésére. A modellekhez a valós növényekkel végzett valós kísérletek során gyűjtötték az adatokat, így a tudósok biztosak lehetnek az eredményeikben. 

Amit mi csinálunk, az az, hogy egy szuperszámítógép révén virtuális növénytermesztési szimulációkat hajtottunk végre, amelyek napról napra modellezik a virtuális növények növekedését, a termés alakulását, majd megnézzük az évenkénti és évtizedenkénti változásokat a világ egyes pontjain - mondta Alex Ruane, a GISS Éghajlati Hatásokkal foglalkozó csoportjának társigazgatója és a tanulmány társszerzője.

Mivel a modellek hosszú időn keresztül szimulálták a termények reakcióját, a tudósok szerint egyértelműen meg tudják különböztetni az éghajlatváltozás hatásait a terméshozamok időjárás okozta szokásos változékonyságától.

Az elmúlt időszakban világszerte nőtt a kukorica ára. Ebben már látszanak a rosszabb terméshozam és a nagyobb kereslet hatásai.