Szükséges a bevándorlás ellenőrzése, de úgy, hogy ez "a növekedés megfojtása helyett" a brit gazdaság javát szolgálja - mondta Lord Simon Wolfson, az erőteljesen EU-szkeptikus politikai alapállásáról ismert konzervatív párti brit főrend, a Next divatáruház-hálózat vezérigazgatója a BBC közszolgálati televíziónak.

Lord Wolfson, aki a brit EU-tagságról 2016-ban tartott - a kilépést pártolók szűk, nem egészen 52 százalékos többségű győzelmével végződött - népszavazás kampányában a brexit-tábor egyik prominens szószólója volt, az interjúban úgy fogalmazott az MTI szerint: "a konzervatív párti kormánynak azt kell eldöntenie, hogy Nagy-Britannia a szabadkereskedelemre nyitott ország legyen-e, vagy erődként bezárkózva felhúzza a felvonóhidakat a külföldi munkavállalók előtt, komoly többletköltséggel terhelve a brit gazdaságot".

A bevándorlást tekintve "egyáltalán nem az a brexit" valósult meg, amelyet ő elképzelt, és a kilépésre voksolók közül sokan szintén nem ilyen brexitet akartak.

Jönnének külföldiek dolgozni, de nem engedik be őket

Lord Wolfson szerint a brit határokon "sorban állnak" a munkavállalók, hogy segítsenek leszedni a termést, amely "máris ott rothad a földeken", de a kormány mégsem engedi be őket.

A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) már több nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken fog elrothadni. Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására. E munkavállalók nagyon nagy többsége a brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett.

Előnyben a nyelvet ismerő szakképzettek

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból. A brit kormány azóta új, pontozásos - főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő - bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.

A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 46 százaléka képtelen teljesíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt, 36 százalék csökkentette áruinak vagy szolgáltatásainak választékát, 72 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a brexit-népszavazás óta veszített befektetői és üzleti vonzerejéből.