Az elmúlt egy év előkészületei után kezd igazán élessé válni a verseny azért, hogy ki rendezhesse meg a 2024-es nyári olimpiai játékokat - kezdi háttérbeszámolóját a három jelentkező - Budapest, Los Angeles és Párizs - dohai prezentációjáról Nick Butler, az insidethegames.biz szakportál újságírója. Az sportrajongók figyelmét eddig más kötötte le, ám ez most megváltozott.
A sportszerető emberek idegeit a nyári riói játékokat megelőző doppingbotrányok, valamint a brazíliai helyszín felkészületlensége, alkalmatlansága körüli viták borzolták. A 2024-es előkészületek sem a jelentkezőkről, hanem a rendezési szándékuktól visszalépő városokról - Boston, Hamburg, Róma - szóltak.
Első benyomás
A nemzeti olimpiai szövetségek (ANOC) dohai közgyűlésén azonban már minden figyelem a három talpon maradt versenyző bemutatkozására irányult. Ahogy a sportszakportál újságírója fogalmaz: az esemény az USA elnökválasztását megelőző előválasztási kampánygyűlések hangulatára emlékeztetett.
Butler első benyomása az volt, hogy Los Angeles mutatkozott be a legjobban. A kaliforniai város mellett az "örökké" ragyogó napsütés, Hollywood közelsége és három világos üzenet szól. A város kreativitást és elegendő pénzt ígér, illetve - ami nagyon fontos - a lehető legalacsonyabb kockázatot ígéri az olimpiák szerelmeseinek.
Ahogy Casey Wasserman a szervezőbizottság elnöke fogalmazott: Minden olimpia és paralimpia rendezése valójában olyan, mint egy start-up vállalkozás felépítése és beindítása. És hol érhetnek jobban az ilyen üzletekhez, mint Kaliforniában?
Nem ilyen szép
Az első benyomás azonban csalóka lehet: Los Angeles pályázata több sebből is vérzik. Az egyik, hogy milyen hatással lehet a jelentkezésre Donald Trump váratlan elnökké választása? Erre egyelőre senki sem tudja a választ. A másik a finanszírozás körüli bizonytalanság.
Szemben a két másik pályázóval Los Angeles egyelőre nem részletezte a sportlétesítményekkel kapcsolatos költségszámításait. Ezzel kapcsolatban azt ígérik, hogy legkésőbb februárig előállnak a számokkal.
További hiányosság, hogy néhány sportág, köztük a hegyikerékpár-versenyek helyszíne még nem tisztázott. Ezzel kapcsolatban is gyors rendezést ígérnek.
Arrogancia
További bizonytalansági tényező, hogy egyetlen szervezési költségvetést ígérnek, mondván: az infrastruktúra adott, így ennek fejlesztési költségeivel nem kell számolniuk. A játékokat magánberuházók pénzéből - azaz a közpénzt teljesen kihagyva - akarják finanszírozni, ám Rióban is erről volt szó, aminek az lett a vége, hogy a szállítók és a rendezésben részt vevő személyzet egy része a nyár óta hiába várja a fizetségét.
Végül veszélyezteti Los Angeles sikerét az amerikai pályázók régi hibája, az arrogáns viselkedés, a versenytársak és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) lenézése. A kaliforniai várossal szemben is elhangzottak ilyen vádak, bár a szervezők megesküsznek rá, hogy nem esnek be ebbe a csapdába.
A csapat két vezetője, Angela Ruggiero és Gene Sykes garanciát kínálhat az ígéret teljesítésére - véli Butler. Mindketten elérhetők bárki számára, figyelmesen meghallgatják mások véleményét annak ellenére, hogy egyikük olimpiai bajnok hokis, másikuk a csúcsra jutott a Goldman Sachsnál. Sykes ráadásul republikánus a főként demokratákban álló csapatban, ami jól jön most, hogy republikánus elnöke lesz az országnak.
Erős emberek
Párizs egyik erősségét is az adja, hogy ütős embereket vonultat fel szervezőbizottságában. A testület társelnöke, Tony Estanguet többszörös olimpiai bajnok, és a NOB egyik tagja szerint a legjobb szónok a három csapat vezetőinek összehasonlításában. A World Anti-Doping Agency Foundation vezető testületében vállalt szerepe alapján jóval 2024-en túlmutató karrier vár rá a sportdiplomáciában.
Estanquet meggyőzőerejét bizonyítja, ahogy a korábbi olimpiák rendezési költségeinek notórius túllépéséről beszél, különösen annak tükrében, hogy már most világos: a 2020-as játékokat rendező Tokió is beleesett ebbe a csapdába.
A francia sportszakember szerint a 2024-es játékok kínálják az utolsó lehetőséget arra, hogy az olimpiai mozgalom bebizonyítsa: képes a változtatásra. A jelentkezés során bemutatott számok nem térhetnek el a későbbi valós költségektől, mert az bebizonyítaná, hogy a megarendezvények ellenzőinek van igazuk.
Kiváló feltételek
A párizsi ajánlat a megvalósítás technikai-szervezési részleteit illetően nagyon erős. Nem kevesebb mint 22 sportág versenyeit az olimpiai falu tíz kilométeres környezetében tartanák. Emellett a riói gondok tükrében igen jól hangzik, hogy minden sportlétesítmény a szervezők rendelkezésére áll.
Miközben a Los Angeles-i játékok társadalmi hatását független szervezetek a legjobb esetben semlegesnek minősítik, a párizsi szervezők mindent megtesznek azért, hogy egész Franciaországot - ezen belül különösen a fiatalokat - mozgósítsák az olimpia mellett. Az olimpiát az oktatás, az egészséges élet, a szociális igazságosság és a klímaváltozás megelőzése melletti kiállásnak szánják.
Kevés lehet
Butler ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy bár rengeteg időt töltött a NOB tagjainak körében az elmúlt három évben, szinte soha nem hallotta, hogy a globális felmelegedés veszélyeiről beszélnének. A fenntarthatóság ugyan fontos szlogen az olimpiai mozgalomban, ám a Los Angeles üzenete a masszív technikai és pénzügyi háttérről jobban megragadhatja a játékok rendezéséről döntő NOB-tagok figyelmét, mint Párizs klímavédelmi elkötelezettsége.
Erős üzenet
A három jelentkező közül talán Budapest ajánlatának - a megfelelő város a megfelelő időben - van a legerősebb hatása. A magyar főváros azzal kampányol, hogy ha a NOB neki adná a rendezés jogát, azzal világossá tehetné, hogy nem csupán a legnagyobb világvárosok, hanem közepes városok is vendégül láthatják a nagy sporteseményt.
Emellett a legsikeresebb éremszerző országok közül egyedül Magyarország nem rendezett még olimpiát.
De ez nem elég
Butler azonban úgy látja, hogy a viszonylagos kicsiség a két versenytárssal szemben súlyos hátránnyal jár. Budapest lobbiereje jóval elmarad Los Angelesétől és Párizsétól. A dohai Sheraton Hotel színültig volt az utóbbi két város képviselőivel az ANOC kongresszusán, akik egész napjukat azzal töltötték, hogy "vadásztak" a NOB tagjaira.
A magyar csapat jóval szerényebb volt ezeknél. Amikor az újságíró a jelentkezésekről, a prezentációkról kérdezte a jelenlévőket, majdnem kivétel nélkül előbb említették a francia vagy az amerikai ajánlatot, mint a magyart.
Fel kéne zárkózni
Ennek ellenére nem lehet leírni Budapestet. A magyarok nevető harmadikok lehetnek, ha két ellenfelükkel kapcsolatban megerősödnek a kétségek: Párizzsal szemben a biztonsági aggályok, Los Angeles esetén a "Trump-tényező" jelenthet gondot. Doha után azonban úgy látszik: Budapest lemaradásban van, amelyet be kell hoznia.
Sajátos módon a NOB Agenda 2020 terve, amely az olcsó olimpiát tűzte a szervezet zászlajára, nem a szerényebb anyagiakkal rendelkező jelentkezőnek - Budapestnek - kedvez.
A program ugyanis már a rendezésért folyó kampányban is költségtakarékosságra szorítja a versenyzőket. Emiatt csökkent a nagy propagandaesemények szerepe és nőtt a háttérben folyó lobbizásé, amelyben a nemzetközi porondon otthonosabban mozgó, gazdagabb országok nagyvárosai a jobbak.
Párizs vagy Los Angeles
Mindent egybevetve Butler nem tud egyértelmű favoritot megnevezni. A párizsiak azt mondják, hogy 2024-es jelentkezésük az utolsó próbálkozás - a 2012-es olimpiáért folyó meccset elvesztették Londonnal szemben. Ha ez a kísérlet nem sikerül, akkor feladják az olimpia rendezésének tervét.
Ha viszont nyernek, akkor biztosra vehető, hogy - Európa után - egy egyesült államokbeli város kapja a 2028-as játékok rendezési jogát. Más részről lehet, hogy a NOB minél hamarabb Amerikába vinné a játékokat. Számos reklámozási és finanszírozási lehetőség Kalifornia mellett szól. Így aztán a NOB-nak arról kell döntetnie, melyik ujját harapja meg.
Az olimpiai mozgalom környékén sertepertélő szakújságíró kíváncsian várja, hogy Thomas Bach a NOB vagy Sheikh Ahmad Al-Fahad Al-Sabah az ANAC elnöke állást foglal-e valamelyik jelentkező mellett, és ha igen, akkor hallgatnak-e rájuk szervezeteik tagjai.