Az Európai Unió országai pénteken megállapodtak abban, hogy sürgősségi adókat vetnek ki az energiaipari cégek többlet nyereségére, amelyet a magas energiaáraknak köszönhetnek. A brüsszeli csúcstalálkozón ezután megkezdték a tárgyalásokat az európai energiaválság megoldására irányuló következő lépésekről, köztük egy esetleges gázárplafon bevezetéséről – számolt be a Reuters.

Az Európai Unió már augusztusban javasolta, hogy a tagállamok egységesen, uniós szinten vessék ki a különadót – amelyhez hasonlót már a magyar kormány is bevezetett –, hogy az így befolyt pénzből egy alapot hozzanak létre, amellyel az energiaválság hatásait enyhíthetik. A magas energiaárak után keletkezett profitok megadóztatásából például az alacsonyabb keresetű háztartások rezsitámogatását kérik a tagállamoktól, de a bajba jutott vállalkozásokat is segítenék a 140-150 milliárd eurós (mintegy 52-55 ezer milliárd forintos) alapból.

A részletekben lehet a lényeg az uniós rezsicsökkentésről

Az EU 27 tagállamának miniszterei pénteken Brüsszelben találkoztak, ahol jóváhagyták a hónap elején javasolt intézkedéseket, amelyek célja a rekordmagas inflációt gerjesztő és recesszióval fenyegető energiaár-emelkedés megfékezése. A csomag tartalmazza a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó vállalatok idei vagy jövő évi többletnyereségének megadóztatását, az alacsony költségű energiatermelőknek a villamosenergia-árak emelkedéséből származó többletbevételére kivetett másik adót, valamint a villamosenergia-felhasználás kötelező 5 százalékos csökkentését a csúcsidőszakokban.

Az egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen rendszerben kezelnék a 140-150 milliárd eurós alapot. Az eredeti brüsszeli tervek szerint minden tagállamnak magának kell kivetnie az adót, de azokkal párhuzamosan más hasonló különadókat nem szedhetnek be. Magyar szempontból ez különösen érdekes, mert mint említettük májusban már az Orbán Viktor vezette kabinet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára kivetett egy hasonló energetikai terhet, valamint a bányajáradékot is megemelte a rezsivédelmi költségvetési alap számára.

A gázárplafon már elbukhat

A megállapodás megkötése után az országok péntek reggel megkezdték a tárgyalásokat az EU következő lépéseiről az árválság megfékezése érdekében, amelyet sok ország széles körű gázárplafonként kíván megvalósítani, bár mások – különösen Németország és Magyarország – továbbra is ellenzik ezt.

„Mindezek az ideiglenes intézkedések nagyon jók, de ahhoz, hogy megoldást találjunk arra, hogy segítsünk polgárainknak ebben az energiaválságban, szükségünk van a gázár plafonjára” – mondta Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter a pénteki ülésre érkezésekor.

Tizenöt ország, köztük Franciaország, Olaszország és Lengyelország a héten arra kérte Brüsszelt, hogy az infláció megfékezése érdekében javasoljon árplafont minden nagykereskedelmi gázügyletre. „A plafont olyan szinten kell megállapítani, amely elég magas és rugalmas ahhoz, hogy Európa képes legyen a szükséges források bevonására” – áll Belgium, Görögország, Lengyelország és Olaszország javaslatukat magyarázó feljegyzésében.

Az országok vitatták az Európai Bizottság azon állítását, hogy egy széles körű gázárplafon jelentős pénzügyi forrásokat igényelne a sürgősségi gázvásárlások finanszírozásához, ha a piaci árak átlépnék az uniós plafont. Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter szerint mindössze 2 milliárd euróra (840 milliárd forintra) lenne szükség, mivel az európai import nagy része hosszú távú szerződések alapján történik, vagy csővezetéken érkezik, és nincs könnyű alternatív vevő.

Ez töredéke lenne annak a 140 milliárd eurónak, amelyet az EU az energiavállalatokra kivetett váratlan nyereségadóval kíván bevonni.

Németország, Ausztria, Hollandia és mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a széles körű gázárplafonok miatt az országoknak nehézséget okozhat a gázvásárlás, ha nem tudnak versenyezni a vevőkkel az árversenyző globális piacokon. Az egyik uniós ország diplomatája szerint az elképzelés kockázatot jelent az ellátás biztonságára, mivel Európa a télre szűkös energiaellátással néz, miután Oroszország csökkentette az Európába irányuló gázáramlást, megtorlásul a Moszkva ellen az ukrajnai invázió miatt bevezetett nyugati szankciókért.

Kevésbé kiterjedt gázárplafon jöhet, ami csak a magyarokat ütheti ki

Az Európai Bizottság is kételyeket fogalmazott meg, és azt javasolta, hogy az EU inkább szűkebb körű árplafonokat vezessen be, amelyek kizárólag az orosz gázra, vagy kifejezetten az energiatermelésre használt gázra vonatkoznának. Miután az Európai Unióban most már nagyjából 5-9 százalékra esett az orosz import mértéke, és a Gazprom a héten már fenyegetőzött vele, hogy az ukrajnai tranzitot is leállítja, ahogy az Északi Áramlat és a Yamal vezetékek esetében már megtette, lényegében alig lenne jelentősége az oroszokkal szembeni árplafonnak.

Az egyetlen gázvezeték – ha a Gazprom tényleg leállítja az ukrajnai tranzitot – a Török Áramlat maradna, amely még érdemi mennyiségben hoz az EU-ba földgázt. Ez viszont Magyarország ellátását biztosítja. Amennyiben a gázárplafon valóban az orosz ellátás teljes leállásával fenyegetne azt szinte borítékolhatóan megfúrná a magyar kormány, legalábbis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón élesen elhatárolódott a javaslattól.

„Az összes orosz gázra vonatkozóan árplafont kell felajánlanunk” – mondta Kadri Simson, az EU energiapolitikai vezetője jelezve, hogy tényleg az orosz ellátást célzó korlátozás irányába lépne az Európai Bizottság.

Brüsszel a hónap elején már felvetette ezt az ötletet, de a közép- és kelet-európai országok ellenállásába ütközött, mivel attól tartottak, hogy Moszkva megtorlásként leállítja a még hozzájuk szállított gázmennyiséget. Mostanra ez már csak idő kérdésének tűnik, még magyar szempontból is, mert a Gazprom már a szankciókra hivatkozva arról adott ki tájékoztatást, hogy a Török Áramlat karbantartási munkálatait nem tudja elvégezni. Ugyanakkor a magyar külügyet arról tájékoztatták, hogy folyamatos a tranzit.

Az uniós szintű intézkedések bevezetésével Brüsszel azt reméli, hogy átfedheti a kormányok energiaügyi válsággal kapcsolatos eltérő nemzeti megközelítéseit, amelyek során a gazdagabb uniós országok messze felülmúlták a szegényebbeket a gyengélkedő vállalatoknak és a számlákkal küzdő fogyasztóknak nyújtott készpénzosztásban. Németország, Európa legnagyobb gazdasága csütörtökön egy 200 milliárd eurós csomagot terjesztett elő az energiaköltségek emelkedésének kezelésére, beleértve a gázárfék bevezetését is.