Hivatalosan lengyel kollégája, Beata Szydlo lengyel miniszterelnök 2015. februári budapesti látogatását viszonozza Orbán Viktor pénteki varsói utazásával, ám a Deusche Welle szerint ennél jóval többről van szó, hiszen a két vezető számtalanszor találkozott azóta. Valójában arról van szó, hogy a lengyel és a magyar kormány immáron egyezteti Európa-politikáját.

A találkozó fő témája az a nyomás, amelyet az Európai Bizottság gyakorol a két országra az európai bevándorlási politika ügyében - idézte a német sajtóorgánum Szydlo irodájának rövid közleményét. A két kormányfő néhány nappal a németországi választások előtt egyeztet egymással. Mindkét fővárosban arra számítanak, hogy Angela Merkel marad a kancellár.

Kapcsolódó

Ezzel kell számolniuk azt követően, hogy a lengyel és a magyar kormánypárti politikusok fáradhatatlanul ostorozzák Németország hegemóniáját az EU-ban, illetve a berlini kormány gyengeségét a bevándorlási válság kezelésében.

Fenyegetések

A legaktuálisabb téma a magyar-szlovák vereség az Európai Bíróság a kötelező bevándorlási kvóták ellen indított perben. Ehhez az eljáráshoz csatakozott Lengyelország is, így most Budapest és Varsó együtt néz szembe az Európai Bizottság fenyegetésével, miszerint kötelezettségszegési eljárást indítanak a két ország ellen, ha nem döntenek a kvótájukban szereplő ezres nagyságrendű menekültről Görögországtól és Olaszországtól.

Úgy tűnik, hogy ezzel szemben mindkét kormány elfogadhatóbbnak tartaná, ha bírságot fizettetnének vele az európai bírósági döntés figyelmen kívül hagyása miatt. Orbán bejelentette, hogy harcolni fog az európai bevándorlási politika megváltoztatásáért és a lengyel kormány támogatja ebben - írja a német hírportál.

Más válaszok

Mindkét ország veri az asztalt az európai határok védelmének erősítéséért, de különbség is van migrációs politikájukban. Varsó éppen a napokban döntött arról, hogy 50 millió euróval (15,5 milliárd forint, egy jobb focistadion ára) támogatja az Európai Beruházási Bank humanitárius programját, amelynek lényege, hogy a kiindulási ponton, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten igyekszik segíteni a menekülteket. Eközben a budapesti kormány azt követeli az EU-tól, hogy fizesse ki az egyoldalú döntéssel épített határkerítés költségeinek felét.

Jó játékosok

A Deutsche Welle emlékeztet arra, hogy a bevándorlási politikán túl is sok közös ütközési pontja van a lengyel és a magyar kormánynak az EU-val. Követve a 2010 utáni magyar mintát a radikális jobboldali lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) is elkezdte lebontani a demokratikus ellensúlyok rendszerét.

Válaszul Brüsszel mindkét országgal szemben eljárásokat indított és az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolása miatt Lengyelországgal szemben az EU-s alapjogok sérelmével kapcsolatos procedúra kezdődött. Ennek vége az uniós alapszerződés 7-es cikkelyének életbe léptetése lehet, amely megfosztja a tagállamot szavazati jogától az európai döntési mechanizmusokban.

A német sajtóorgánum értékelése szerint a magyar kormány hét éve sikeresen, számottevő következmények nélkül meccsel az EU-val mindenféle ügyben, és a lengyel vezetés lassan szintén tapasztalt játékossá hozza fel magát ebben a "sportban".

Lesz-e igazi csúcs

Ennek része, hogy a két országot irányító politikusok biztosították egymást a 7-es cikkelyt életbe léptető döntés kölcsönös megvétózásáról. Erről ugyanis az EU-tagálamok vezetőinek egyhangú döntést kell hozniuk, így ha két állam összefog, azaz első embere vétózik, ha a másik ország a célkeresztbe kerülne, akkor blokkolható a legsúlyosabb következménnyel járó határozat meghozatala.

Ezt a véd- és dacszövetséget persze nem verik nagy dobra. És ha már az informális ügyekről van szó, az Orbán-vizit legnagyobb kérdése, hogy a magyar miniszterelnök találkozik-e Lengyelország tényleges vezetőjével, a PiS elnökével, Jaroslaw Kaczynskivel. Végül is Budapest és Varsó új különleges kapcsolata kettejük titkos találkozóján kezdődött 2016 januárjában a lengyel-szlovák határon lévő Niedzica faluban - emlékeztet a Deutsche Welle.

(A nyitókép forrása: AFP)