Hogyan tudna kárt okozni Mexikó az Egyesült Államoknak? Normális esetben ez a kérdés nem merülne fel a közép-amerikai ország egyetlen politikusának fejében sem. Sőt, az elmúlt negyed században az ország kormányai visszaszorították a latin-amerikaiakra jellemző USA-ellenességet Mexikóban. Abban bíztak, hogy sikerül tartós együttműködést kiépíteni az óriási északi szomszéddal.

Manapság azonban nem élünk normális időket: Donald Trump, az USA elnöke arra készül, hogy megkezdi nagy játszmáját az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada szabadkereskelmi egyezményének (Nafta) újratárgyalása érdekében vagy akár ki is vonja abból országát. Mivel válaszolhat erre a 120 milliós ország vezetése? - tette fel a kérdést a New York Times.

Elrettentés

Mexikó stratégiai célja az új helyzetben összefoglalható egyetlen szóban: elrettentés. A kérdés az, csatasorba tud-e állítani az ország olyan fenyegetéseket, amelyek komoly veszélyt jelentenek szomszédjára. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai nagyon aszimetrikusak.

A mexikói politikusok és szakértők azzal szoktak érvelni, hogy hatmillió amerikai állás függ az USA déli irányú kivitelétől, ám a mérleg másik serpenyőjében a teljes kiszolgáltatottság áll. A közép-amerikai ország a kivitel és a tőkeimport terén teljesen ráutalt a világ legnagyobb fogyasztói piacára.

Bővítsük ki!

Ezért Mexikó védekezési stratégiájának túl kell nyúlnia a gazdasági kapcsolatokon. Hogy miről van szó, azt jól jelezték Enrique Pena Nieto államfő hét eleji mondatai. Mind mondta, nem fogják a kereskedelemre korlátozni az országa és az USA viszonyával kapcsolatos tárgyalásokat.

Más témákat is elő fogunk hozni, így a migrációt, a biztonságot, ezen belül a határ védelmét, a terrorfenyegetést, az illegális drog- és fegyverkereskedelmet, illetve pénzforgalmat. Ezzel gyakorlatilag kérdések sorát vetette fel.

Együtt fognak-e működni a mexikói hatóságok az USA illetékes szerveivel a drogkereskedelem elleni harcban? Igyekezni fognak-e megakadályozni, hogy az terroristák Mexikót használják ugródeszkának Észak-Amerikába tartó útjukon? Fékezni fogják-e az országuktól délre fekvő latin-amerikai országokból az USA-ba irányuló migrációt?

Gyenge pontok

Ha Trump a gyors politikai siker érdekében - amit persze twitterüzeneteiben azonnal világgá is kürtölne - drasztikusan korlátozná az USA-Mexikó kereskedelmet, az kényszerhelyzetben hozná a közép-amerikai országot. Nem tehetne mást, mint hogy emelné a tétet. Legalább akkora fenyegetést kellene letennie a tárgyalóasztalra, amivel a szomszéd érkezik.

Az USA elnökének tárgyalási pozíciója hordoz néhány olyan pontot, amelyet gyorsan kihasználhatnak. Trump nyilván minél előbb le akarna tenni valamit az asztalra. Ha szétverné a Naftát és büntetővámot vetne ki a mexikói importra - ahogy azt kampányában ígérte, és ahogy arról a napokban lamentált (lásd keretes írásunkat) -, ezt gyorsan megtámadhatnák a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO).

Hatás és ellenhatás

A keménykedés persze nagyon kockázatos. Az amerikai választási verseny indulása előtt, 2015 júniusában egy dollárért 15 pesót kellett adni, míg most 22-t. Egy frontális ütközés a két ország között semmi perc alatt 40 peso/dollárig gyengítheti a mexikói valutát.

Ugyanakkor éppen ez lehet az ország egyik legnagyobb aduja az USA-val folytatott játszmában. Ironikus módon Trump szívózása miatt gyengül a peso, ami javítja a mexikói gazdaság versenyképességét, erősíti a kivitelt és ezzel vonzóbbá teszi az országot az USA befektetőinek szemében.

Szomorú vég

A történet vége szomorú lehet. Ha az USA akarja, rászállhat Mexikóra, megroggyanthatja gazdaságát, amibe belebukhat a népszerűtlen, de USA-barát kormány, felborulhat a belpolitikai stabilitás és a közrend.

A két ország viszonyának romlását jelzi, hogy Mexikóban Trump szívózására válaszul mozgalom indult az északi szomszéd vállalatainak, a Walmart, a Coca-Cola, a Starbucks bojkottjára - írta a Time. Az utóbbi egyik üzletében az elmúlt napokban a forgalom tízszázalékos visszaesését tapasztalták. Az ország üzleti körei arra biztatják a kormány, hogy inkább léptesse ki az országot a Naftából,mint hogy elfogadja az egyezmény feltételeinek kedvezőtlen átírását.

Mindez nagyon durva következménnyel járhat. Az Egyesült Államok déli határát utoljára a mexikói forradalom idején Pancho Villa csapatai fenyegették, amelyek szívesen portyáztak a déli államokban. A 100 éves béke többet ér az aranynál. A mexikóiak legjobb érve az északi szomszédjukkal folytatott vitában az lehet, hogy hiba lenne ezt szétbarmolni.

Káosz

Enrique Pena Nieto mexikói államfő csütörtökön lemondta február elejére tervezett találkozóját amerikai kollégájával, Dondald Trumppal, mire az ingatlanmágnás a tőle megszokott stílusban visszaüzente, hogy ne is utazzon az USA-ba addig, amíg kormánya nem vállalja a két ország határán építendő fal költségeit - jelentette az MTI. Ezzel egyidejűleg republikánus képviselők előtt kijelentette, hogy úgysem várt semmit a találkozótól. A két elnök végül pénteken telefonon beszélt egymással, Trump annyit mondott utána, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat a következő hónapokban tekintik át.

A Fehér Ház szóvivője bejelentette azt is, hogy az elnök 20 százalékos vám bevezetését fontolgatja a mexikói importra, és ezt a politikát más országokkal szemben is folytatni óhajtja. Várakozásaik szerint évi tízmilliárd dollár bevételre tehetnek szert ennek az intézkedésnek köszönhetően, amiből bőven jutna pénz a fal építésének  költségeire.

Szakértők azonban emlékeztetnek arra, hogy amikor a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás után lezárták a mexikói határt, az amerikai autógyárak az alkatrészhiány miatt egy hét alatt leálltak. Az új adó ennél is súlyosabb, hosszú távú kárt okozna.

Eközben egymás után hagyják el az USA külügyminisztériumát a tapasztalt szakértők, mert úgy látják, hogy Trumppal lehetetlen együtt dolgozni. Az elnök konzultáció nélkül hoz döntéseket, amelyekkel egy hét alatt annyit változtatott az Egyesült Államok külpolitikáján, amekkora cikk-cakkokra az elmúlt ötven évben nem volt példa.

Egy szakértő a CNN-nek azt mondta, hogy az USA-Mexikó viszony megromlása ugyan még nem politikai-biztonsági válság, ám már annak az előszele.