A 2020-as és 2021-es iskolabezárások sok fiatal egészségére és jóllétére negatív hatással voltak. A magántanulásnak azonban volt pozitív mellékhatása is: a reggeli hosszabb alvásnak köszönhetően sok tinédzser jobb egészségi állapotról és egészséggel kapcsolatos életminőségről számolt be. A tanulmány szerzői a Zürichi Egyetemről ezért úgy vélik, hogy az iskolai napoknak később kellene kezdődniük reggel.

A koronavírus-járvány miatt többször is be kellett zárni az iskolákat és digitális oktatást kellett bevezetni. Több tanulmány szerint ez idő alatt a fiatalok körében többeknél jelentkeztek a depresszió és a szorongás tünetei, miközben többen lettek elégedetlenek az életükkel. Az iskolások fizikailag is kevésbé voltak aktívak, és több időt töltöttek a képernyők előtt ülve.

Most a Zürichi Egyetem (UZH) tanulmánya kimutatta, hogy a magántanulói időszak sok tinédzser egészségére és jóllétére pozitív hatással is volt. "A diákok a bezártság alatt naponta körülbelül 75 perccel többet aludtak. Ezzel egyidejűleg jelentősen javult az egészséggel kapcsolatos életminőségük, és csökkent az alkohol- és koffeinfogyasztásuk" - mondta a tanulmány társvezetője, Oskar Jenni, az UZH fejlődési gyermekgyógyász professzora. A hosszabb alvás oka, hogy mivel nem kellett többé iskolába utazniuk, később is fel tudtak kelni.

A kutatók a zürichi kantonban 3664 középiskolás diákkal végeztek online felmérést a 2020-as lezárás alatt, amelyben alvási szokásaikról és életminőségükről kérdezték őket. Ezután összehasonlították a válaszokat egy 2017-es felméréssel, amelyben 5308 fiatal vett részt. Az eredmények azt mutatták, hogy a három hónap alatt, amikor az iskolák zárva voltak, a kamaszok az iskolai napokon mintegy 90 perccel később keltek fel, de átlagosan csak 15 perccel később feküdtek le - vagyis az alvásuk teljes mennyisége naponta körülbelül 75 perccel nőtt. Hétvégén alig volt különbség a két csoport alvásideje között.

"Bár a bezárás egyértelműen rosszabb egészségi állapotot és közérzetet eredményezett sok fiatalnál, eredményeink felfedik az iskolazárások egy olyan pozitív oldalát, amely eddig kevés figyelmet kapott" - mondta Jenni az eredmények kapcsán.

A serdülők alváshiánya általános fáradtsághoz, szorongáshoz és fizikai panaszokhoz vezethet. Ezek viszont károsan hatnak az olyan kognitív funkciókra, mint a koncentráció, a memória és a figyelem, ami jelentősen megnehezíti a mindennapi életben való működést. A korai iskolakezdés ellentétes a tizenévesek természetes, biológiailag meghatározott alvási szokásaival. Mivel korán kell kelniük az iskolába, ezért sok fiatal krónikus alváshiányban szenved. A téma a közelmúltban került a politikai napirendre az ország több kantonjában.

"Eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy előnyös lenne később kezdeni az iskolát reggel, hogy a fiatalok többet tudjanak aludni" - mondja Jenni. Feltételezi, hogy az egészségre és az egészséggel kapcsolatos életminőségre gyakorolt pozitív hatások még nagyobbak lettek volna, ha a járványnak nem lennének negatív hatásai a mentális egészségre is.

Magyarországon is létezik már kezdeményezés, amely 30-60 perccel későbbre tolná az iskolakezdést. Az előzetes kutatások alapján tízből hét megkérdezett hallott arról a javaslatról, hogy a középiskolások számára ne 8.00-kor, hanem később, 8.30 - 9.00-kor kezdődjön az oktatás, így kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen, s nagyobb lenne a távolság az emberek között, az emberek kétharmadának pedig tetszik az ötlet.